Balassa Iván – Kaposvári Gyula – Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973)

Filep Antal: Az alföldi népkutatás úttörője Kiss Bálint

őznek el. Részletesen foglalkozott a második szakaszban a gyermekneveléssel. Leírta a csecsemőkkel való bánásmódot, a kisebb gyermekek nevelését. Elemezte, milyenek a higiéniás viszonyok, milyen a felnőttek és gyermekek viszonya, milyen az iskola ós a családok viszonya, mit mondanak az iskolákról, tanítókról a felnőttek gyermekeiknek. A harmadik szakaszban leírást adott a szentesiek fizikai-antropológiai jellegéről, valamint részletesen bemutatta a korabeli férfi- és női viseletet. Észrevette, hogy a divat egyre nagyobb szerepet játszik a fejlődő mezőváros életében. Új, eddig nem ismert viseletdarabok kerülnek szeme láttára széles körű használatra. Részletesen foglalkozott a szentesi paraszti telekrenddel. Alapos leírást adott az éppen akkor változó telekbeépítés rendjéről. Talán elsőként írta le a baromudvaros telektípust, mint a XVIII. század általános, helyi gyakorlatának megfelelő formát. Szeme láttára alakult ki a lakóházak utcavonalra építése, míg korábban az utcára csak istállót, ólakat, kamrákat építettek, a lakóházak a telek belsejében, közepén állottak. Ismertette a helyi építőgyakorlatot, a paraszti lakóházak beosztását. Alapos leírásából megismerhetjük az egykorú mezőváros gazdálkodóinak bútorait, házberendezését. Nem kerülték el figyelmét a tüzelőberendezések, tűzhelyek, tűzi szerszámok sem. Az V. szakaszban leírást adott a táplálkozási viszonyokról, ételekről. Kimerítően ismerteti a gazdálkodásmódot, szokott foglalatosságaikról, élelem- és pénzkeresések módjáról alcím alatt hatodik szakaszában. Bemutatja azt, hogy mit termeltek. Ismerteti a termelés technikáját. Szól e részben a munkavégzőkről. Dialektikusan mutatja be a gazdák és a szolgaszemélyzet ellentétét, viszonyát.

20 Figyelmet érdemel demográfiai összeállítása. 1800—1825 között közössége születési, házassági és halálozási adatait nemenként, havi bontásban, táblázatokkal felszerelve is bemutatta. így a legfontosabb népmozgalmi adatok birtokában érdemleges becsléseket eszközölhet a mai kutatás is. Alkalom nyílhat a fentiekben jellemzett közösség legfontosabb fejlődési rendjeinek megállapítására. A Kiss BÁLiNT-féle népleírás értékét nagymértékben növelik a munka egyéb, nem közvetlen néprajzi vonatkozású fejezetei. Minden eklézsiai ingatlant számba vett, azok történetét is összeállította. így például az iskolaépületek, lelkészi, tanítói, kántori lakások bemutatásán, fejlődésük pontos történetének rögzítésén tényszerűen is ellenőrizni lehet a helyi népi építkezésről adott tömör jellemzését. Leírásait, ahol szükséges volt, rajzvázlatok beillesztésével is gazdagította. Nyolc részletes, feliratokkal gazdagon kiegészített, értelmezett, egyben évszámokkal datált telekbeépítési rajzot hagyott ránk. Megörökítette a XVIII. századi templom és az akkor különálló torony nézeti rajzát is. A templom alaprajzi vázlatában az egykorú ültetési rendet is rögzítette. Építészeti vonatkozású adatrögzítése a XX. század eleji néprajzi közlemények színvonalával vetekszik. Szerzőnk az anyagi kultúra, társadalmi, közgazdasági viszonyok jellemzése mellett nem feledkezett meg a folklór jellegű szokásvilágról sem. Részletes leírást adott a mezővárosi paraszti élet nagy családi eseményeihez kapcsolódó ünnepekről. Ezek a leírások nemcsak a szokások felszínes látványosságait rögzítették. Alkalmul szolgáltak arra, hogy hangot adjon társadalmi bírálatának, reformjavaslatainak. Ez többlet, ami a későbbiekben hírlapjainkban, irodalmi almanachjainkbam megjelenő szokásbemutatások fölé emeli. Egyedülálló lehetőséget adott Kiss BÁLINT összehasonlító szokásvizsgálatokra, mivel monográfiája XVIII. századi részének már említett szokásbemutatásaihoz készítette leírását.

21 Kiss BÁLINT fő művének joggal tekinthetjük Szentesen fennmaradt monográfiáját. Munkája népismereti része kora legkiválóbb összefoglalásai közé tartozik. Kortársai közül szinte egyedülálló teljességgel mutatta be Szentes népének életét, tevékenységét. A korabeli tudományos folyóiratok gyakran tettek közzé felhívásokat népismereti munkákra. Ezekhez gyakran részletes programvázlatokat is állítottak össze. Kiss BÁLINT talán egyike azoknak, aki kora tudományos követelményeit a legteljesebb mértékben valósította meg. Különösen értékessé teszi számunkra művét, hogy egy jól meghatározott közösséget ismerhetünk meg benne. E korban még sok olyan népismereti munka jelent meg, amelyek adatai pontosan nincsenek lokalizálva, vagy állításai egyéb adatok híján nehezen ellenőrizhetők. Figyelmet érdemel alapossága, ábrázolásmódjának rendkívüli tömörsége. Tiszteletet ébreszt megfigyeléseinek élessége, árnyaltsága. Csak sajnálnunk lehet, hogy műve teljes anyaga máig kiadatlan, s csak egyes részletei váltak szűkebb körben ismertté. Levelezésének anyagát sajnos nem ismerhettem meg. így nem vállalkozhatom arra, hogy egykorú tudományos kapcsolatait, társadalmi összeköttetéseit elemezzem. Az így nyerhető kiegészítő adatokat nélkülözve csak egykorú nyomtatásban és kéziratban maradt műveiből kell értékes személyére következtetnünk. Ide kívánkozik annak a megjegyzése is, hogy e műveknek is csak azokat a vonatkozásait vizsgáltam tudatosan, amelyek a mai kutatás, társadalomismeret története szempontjából előre20

FILEP A., 1959, 153—161. 21

E kérdést részletesebben FILBP A. 1971. 115-134. 1-74