Balassa Iván – Kaposvári Gyula – Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973)

Dorogi Márton: Sárréti és nagykunsági adatok a kacagány viseletről

Bőrviseletünkből a kacagány, illetve a hátibőr tűnt el legelőbb. Ennek több oka volt. Először is megszűnt az a katona és nomádpásztor életmód, amely megteremtette és éltette. A zártabb és ujjas ruhadarabokkal szemben igen szellős, így népszerűbb lett a ködmön és a suba. A XIX. század derekától az életforma-változás miatt egyre inkább korszerűtlen lett, divatját múlta. Gyűjtésem idején, az 1930-as években már alig akadt, akinek emléke lett volna erről az ősi viseletről. Kiöregedett pásztorok egyike-másika még, ha nagyon firtattam, fel-felidézett egy-egy foszladozó emléket, régi történetet, amelyben szerepelt a kacagány vagy hátibőr. Főleg e népi emlékezéseket adtam itt közre. Oklevelekből, currentális jegyzőkönyvekből, tanúvallomásokból már előkerült egy 26. Juhász nadrágködmönben 10* 25. A nadrágködmön szabása pár adat, de még sok jellemző részlet lappanghat, amelyek jobban megvilágítanák e nagy múltú, kissé a romantika, szálaival befont ruhadarab életét. Dorogi Márton IRODALOM GYÖRFFY István 1912 A kacagány. Néprajzi Értesítő 1937 A nagykun viselet a XVIII. században. Ethnographia Kiss Lajos é. n. A hódmezővásárhelyi szűcsmesterség és szűcsornamentika. Budapest MISKOLCZI Gáspár 1702 Egy jeles vadkert. Lőcse THALY Kálmán 1872 Adalékok a Thököly- és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez. Budapest TOWNSON R. 1797 Travels in Hungary with a Short Account of Vienna in the Year 1793. London. 147