Szabó István: Tallin - Észt Füzetek 1. (Szolnok, 1972)

Kulturális élet

A mult század első felében kulmináló népdalgyűjtő mozgalom hatására kibontakozó nemzeti öntudatosodás folyamatának egyik nagyszerű megnyilvánulása volt a J.Jannsen /I8I8-I890/ iró által kezdeményezett Vanemuine dalosegylet megalapítása. Példája nyomán hatalmas arányú kórusmozgalom fejlődött ki egész Észtország területén. Jannsen ugyanis hamar felismerte a dalárdák, kiseggyüttesek eggyékovácsoló erejét, hogy a kórusmozgalom a nemzeti öntudat ébresztésének hathatós, s talán egyetlen legális fegyvere, s tudatos rendszerességgel fejlesztette tovább kezdeményét. Ezek a gombamód szaporodó dalegyletek fogták össze a nemzeti irodalom, a művészeti élet s a politika szálait, közvetitettek város és falu, alsóbb néprétegek és polgárság-értelmiség között*. 1869-ben a Tartuban rendezett dalos találkozóra 762 énekes és 48 zenész érkezett az ország területéről. A megelőző kezdeti létszámhoz képest jelentős növekedés Jannsen toborzásának volt köszönhető. Az országos kórustalálkozók azóta is három-öt évenként kerülnek megrendezésre.

1896-tól, az V.Dalostalálkozótő1 kezdve a Tartuból Tallinnba tevődött át, ahol a felszabadulás után a világon egyedülálló, 3o ezer fős- 86 -