Szabó István: Tallin - Észt Füzetek 1. (Szolnok, 1972)

Tallinn múltja

1561-ben a svédek szállják meg a várost, majd rossz termések, éhínség, s több pestisjárvány /l6o2-3, 1695-97 és l?lo/ sújtja. Végül az é­­szaki háború /17oo-l?21/ pusztítja a lakossá - got. Mindezek következménye, hogy Tallinn la­kossága, mely a XVI» század végén lo ezer kö­rül volt, az északi háború végére 1962-re csök­kent. A XVIII. században, amikor az északi há­borúban az oroszok döntő győzelmet aratnak a svédek felett, Észtországot Oroszországhoz csa­tolják. Ez Tallinn számára is uj helyzetet je­lentett. Az észt föld és Oroszország belső ré­szei, illetőleg Pétervár és környéke, valamint , » a közeli Észtország között szoros kapcsolat ala­kul ki, s ez jelentékenyen elősegítette a gazda­sági és kulturális élet kibontakozását. 1837-ben Tallinn és.Pétervár között rendszeres hajóforga­lom indult. Oroszország fővárosával való állan­dó összeköttetés.hatása megfigyelhető Tallinn építkezésében is. A XVIII. század napjainkig fennmaradt legkiemelkedőbb építészeti emlékei : a Kadriorg palota és park, valamont Toompea né­hány épülete. A XIX. század második felében a kapitali— - 12 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom