Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)

22. Nagybirtokból bérbe vett jelentősebb terület szerződése, a feltételek részletezésével (Öcsöd, 1925. május 8.)

sok tudta és hozzájárulása nélkül történő alhaszonbérbeadások és átruházások már előre is érvénytelennek nyilváníttatnak és jogot adnak bérbeadó tulajdonosoknak jelen szerződés egyoldalú felbontására. 57 A haszonbérelt ingatlanon okszerű gazdálkodás folytatandó akként, hogy a fold termőereje fenntartassék e célból a következők állapíttatnak meg: a./ ugyanazon földben egymásután következő két esztendőben őszi kalászos növényt termelni nem szabad és évente a terület legalább egy negyed része csak kapás növény termelésére használható.b./ A bérlet tárgyát képező birtokon termelt minden néven nevezendő széna, szalma, törek, polyva, tengeriszár a birtokon évről-évre feltakarmány ózandó, illetve alomnak elhasználandó és az így nyert trágya évenként a föld trágyázására fordítandó. Fent felsorolt takarmány és szalmaféléknek, valamint a birtokon termelt trágyának a bérlet tárgyát képező birtokrészletről bármily címen való elszállítása, épúgy a trágyának tőzeggé való feldolgozása szigorúan tiltatik. c./ Tüzelésre csak annyi szalmaféle használható el, amennyi bérlő házi szükségletét képezi; oly bérlőnek - ki nem a bérparcellán lakik - saját házi szükségletére évenként öt lófogatú szekér szalmának elszállítása megengedtetik, minek azonban minden évben szeptember 1. és 30. között kell megtörténni. Ezen időponton túl már ily címen sem engedtetik meg szalmafélének a birtokról való elszállítása. A szalma elszállítási szándék bérbeadó tulajdonosok öcsödi megbízottjának esetről-esetre ellenőrízhetés végett előzetesen bejelentendő. d./ A részmüvelésre kiadott tengeri szárának a részét megillető hányada, mi az egész termés felénél több nem lehet - továbbá a bérlet tárgyát képező birtokrészleten learatásra kerülő kalászosok után a részes aratóknak alku szerint járó alkatrész szalma és törek elszállítási tilalom alá nem esnek. e./ Oly parcellákon, amelyeken a terület legalább egy negyed részén állandóan lucerna termeltetik,a a lucernának zölden vagy széna alakjában való elszállítása nem esik tilalom alá. í.l Ezen szerződés lejártával, a bérlet tárgyán levő takarmány és szalmakészlet azon részéről, mely az utolsó évi termelésből származik bérlő szabadon rendelkezik, ha azt legkésőbb a szerződés lejártáig a birtokról elszállítja. Ezen időponton túl bérlőnek szabad rendelkezési joga megszűnik és a birtokon található készletek bérbeadó tulajdonosok birtokába mennek át. Ezen elszállítási jog csakis az utolsó bérleti év terméséből származókra vonatkozik. A jelen érvényben lévő haszonbéri szerződésekben a takarmányfélék elszállítására nézve a bérlet utolsó évében a bérlők a haszonbérleti viszony megújítása folytán nem élhetnek és ezen takarmány elszállítása jog érvényesítése ezen újabbi szerződéssel létrejött újabb haszonbéri cyklus utolsó évére tolatik el. Ha az a./ pont alatti vetésforgó be nem tartatnék jogukban áll bérbeadó tulajdonosoknak minden eltérően használt hold után esetről-esetre egy mázsa búza bírságot, ha pedig a b-f./ pontok alatt foglalt takarmány és trágya elszállítási tilalom be nem tartatnék, minden egyes esetben és minden illetéktelenül elszállított kocsi takarmány, szalmaféle vagy trágya után ötven kg. búza bírságot követelni és behajtani az illető bérlőtől, azonkívül pedig a szerződés ezen pontjainak megszegése szerződés szegesnek minősíttetik és jogot ad bérbeadó tulajdonosoknak jelen szerződést az illető gazdasági év végével egyoldalúlag felbontani és bérlőt a bérletből kimozdítani. 6./ Amennyiben a bérelt földrészleten oly épület nem léteznék, mely a termelt takarmány és szalmaféléknek elhasználására szolgáló állatok elhelyezésére szükséges bérlő az első bérleti év végéig oly épületeket létesíteni tartozik. Az épületet bérbeadók a bérlet megszűntével megváltani nem tartoznak sem pedig ezek fejében bérlő bérbeadókon semmiféle módon és címen kárpótlást követelhet. Jogában áll azonban 95