Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)

1. Szarvas nagyközség elöljárósága bérbe ad egy beltelek nagyságú ingatlant (Szarvas, 1906. június 18.)

község magának tartja fenn. A galyazás fejében az összes ültetvényeket mindennemű rongálástól és károsítástól a bérlő óvni tartozik. 9.1 Tartozik a bérlő a birtok határára felügyelni s a határvonalak s jelek rongálását ellenőrizni és erről jelentést tenni. A beomlott árok tisztítását a bérlő tartozik foganatosítani. 10./ A talajerő fenntartása czéljából szigorúan megkívántatik, hogy a bérlemény 1/3 részét évenként kapás növénnyel hasznosítsa és 1/3 részét pedig jó trágyával megtrágyázza kis holdjára (:1100 négyszögöl:) 12 nyolcz métermázsás kocsi trágyát számítva. Ha a bérlemény egészen herésnek használtatik - miről azonban előzetes jelentés teendő az elöljáróságnak - ezen esetben azonban az utolsó évben is a bérlemény csak úgy hasznosítható s a herés a községnek minden kárpótlás nélkül visszahagyandó. 11./ Kaszáló vagy legelőrészek feltöltése csakis engedelemmel eszközölhető a bérlő által. 12.1 A bérletet társ vagy albérletbe adni csakis az elöljáróság engedelmével lehet. 13./ A bérlet megszűnik ha a község érdeke a birtok eladását vagy másnemű nem gazdasági hasznosítását kívánja - előzetes egy évi felmondás mellett viszont jogában áll a bérlő halála esetében az örökösöknek az évet minden október 1-től számítva egy évi felmondás mellett szintén megszüntetni. Ezen joga az örökösnek azonban a haláltól számítva egy éven belül gyakorolható. 14./ Ha a községnek a bérbeadott terület egy részére közérdekből vagy hatósági intézkedés folytán szüksége volna, köteles bérlő azt a haszonbéri összeg megfelelő elengedése és tényleges kárának megtérítése mellett a község részére visszabocsájtani. 15./ Megengedtetik a bérlőnek, hogy a bérlet megkezdése előtt augusztus és szeptember hóban a mint a tarlók felszabadulnak, a szükséges tarló szántásokat, trágyázásokat eszközölhesse, de viszont ezt a bérlet utolsó évében szintén tűrni tartozik. Eme tarló szántás a tarló terület felénél nagyobb területen nem eszközölhető. 16./ A föld egyenes adóját s az ezután kivetett pótadókat a község fizeti, azonban minden ezen bérletügyből kifolyó adókat s az illetékeket a bérlő tartozik viselni. 17./ Ha a bérlő jelen szerződés bármely pontjának nem tudna vagy nem akarna eleget tenni úgy jogában áll a tulajdonos községnek a biztosítékon felül is a bérlő bárhol található ingó vagy ingatlan vagyonából magának kártérítést szerezni, sőt a bérletet is minden előzetes felmondás nélkül rögtön megszüntetheti. 187 Jelen bérszerződésből eredő vitás, vagy peres ügyekben a helybeli kir. járásbíróság illetékességét elismerjük. 19./ Jelen szerződés érvénye a bérbeadó község képviselőtestületének jóváhagyásától tétetik függővé. Jelen szerződés felolvastatott, anyanyelven megmagyaráztatok s elfogadás után tanúk előtt aláíratott. Kelt Szarvason 1906. évi június hó 18-án.. Előttünk tanúk: Roszik Mihály s.k. Sonkoly Márton s.k Wolf Gyula s.k. bérlő A község képviseletében: Walkovszky s.k. bíró Jeszenszky s.k. h. főjegyző mint bérbeadók 48