Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)

36. Legelőbérlet uradalmi területből, önkormányzati szervezésben (Öcsöd, 1926. március 3.)

leszolgálandó közmunkát, katonai beszállásolást, katonai fuvarozásokat, valamint ezen bérlet után kirovandó kereseti adót és annak összes pótlékait, a netalán a tanyaépületek után kivetendő házadót, a netalán gyakorolt ipar után kivetendő adót, a cselédség utáni kereseti adót és ezeknek minden pótlékát, szóval minden előre itt nem jelezhető egyéb közterheket haszonbérlők tartoznak fizetni. 4./ A szerződő felek bármelyikének elhalálozása esetére jelen haszonbérleti szerződés az összes jogokkal és kötelezettségekkel örököseire átszáll. A jelen bérlet tárgyát képező birtokot bérlőknek alhaszonbérbe adni nem szabad, valamint tilos a jelen szerződésnek másra leendő átruházása is. A bérbeadó tulajdonosok tudta és hozzájárulása nélkül történő alhaszonbérbeadások és átruházások már előre is érvénytelennek nyilváníttatnak és jogot adnak bérbeadó tulajdonosoknak jelen szerződés egyoldalú felbontására. (A szerződés 5/a-b-c-d-e-f, a 6. pont 1-2. bekezdéseit kihúzták.) 6.1 (Harmadik bekezdés) Haszonbérlők a szerződést a 3. -ik bérleti év lejárta előtt felmondhatják és ezen bérleti viszony megszűnését szerződés lejárata előtt nem kívánhatják. 1.1 Bérlők a bérelt ingatlan határaira, határjelekre, árkokra és utakra a bérlet egész tartama alatt szigorúan felügyelni kötelesek és minden határsértés bérbeadóknak vagy meghatalmazottjuknak bejelentendő. Az árkok évenként kihányandók. A víz természetes lefolyását gátolni vagy megváltoztatni, nem különben meglévő utakat beszüntetni s azokon a közlekedést gátolni nem szabad. 8./ A vadászat és halászati jog a bérlet tárgyát nem képezik, valamint a holt Körös kanyarokban termő fűz, nád és gyékény sem tartozik a bérlethez. Ezek a bérbeadó tulajdonosok külön használatát képezik és ezek kivágása és elszállítása ellen kifogás nem tehető. A kutyák térdig érő koloncokkal látandók el, hogy azok a vadat hajthassák, jogukban áll bérbeadóknak kolonc nélküli kutyákat agyonlövetni. 9.1 Bérbeadók fenntartják azon jogukat, hogy a bérlet tárgyát képező birtokon a felügyeletet maguk és közegeik által gyakorolhassák, hogy bármikor a helyszínen is meggyőződést szerezhessenek arról, vájjon ezen szerződésben vállalt kötelezettségeknek elég tétetik-e. Ezen látogatások ellen kifogás nem tehető, sőt az illető látogatónak a kellő felvilágosítások és útbaigazítások megadandók. 10./ Bérbeadók a bérbeadott terület helyességéért szavatosságot nem vállalnak és e tekintetben felszólamlások jelen szerződés aláírása után figyelembe nem vétetnek. (Ali. pontot kihúzták.) 12./ A szerződés bármely pontjának megszegése, különösen pedig a megállapított haszonbér csak egy részletének pontos meg nem fizetése esetében jogukban áll bérbeadóknak: a./ vagy haszonbérlőket sommás szóbeli per útján az elmulasztott szerződési 4 A gyakorlatnak ellentmondó kitétel a 4.1 pont második mondata, hiszen a tehéntartó gazdák kívánságára vette bérbe a nagybirtok területéből a község ezt a legelőt - és ezt a tulajdonosok is jól tudták. (Az a kitétele a szerződésnek, hogy „a bentírt terület csak legelőnek adatik ki.") Ezt később az Országos Földbirtokrendező Bíróság 55.716/1927. számú ítélete a községnek juttatta azzal a feltétellel, hogy ezen legeltetési társulatot kell alakítani. Ez 1931. április 22-én megtörtént és „Az öcsödi közös legelőt hasznosító társaság alapszabálya", amelyet az F.M. is jóváhagyott, a családi levéltárunkban van. (Irodalom: TOLNAY Gábor: A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása Öcsödön az 1920-as években. = AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE, 1975. évf. 1-2. szám, 172-204. p.) 136