Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)

35. Értelmiségi család földbirtokának bérbeadása (Szeghalom, 1926. január 27.)

5./ A földadót s általában a földdel összefüggő összes adókat - ideértve a vízszabályozási díjat is - egyedül haszonbérlő viseli. 6./ A haszonbérletet haszonbérlő a haszonbérbeadók külön engedélye nélkül sem át nem ruházhatja, sem alhaszonbérletbe nem adhatja, sem pedig magához haszonbérlőtársat nem vehet. Szerződő felek bármelyikének elhalálozása e haszonbérleti szerződést egyáltalában nem érinti s az elhalt szerződő fél összes jogai és kötelezettségei ipso facto" jogutódaira szállnak át. 1.1 Haszonbérlő tartozik a birtok határaira és mesgyéire felügyelni, azokat saját költségén megújítani. Ha birtokháborítás történnék, tartozik haszonbérlő az előbbi állapot helyreállítása céljából szükséges intézkedéseket megtenni s esetleg saját költségén bírói segélyt igénybe venni. Egyben haszonbérlő tudomásul veszi, hogy a haszonbérlet tárgyát képező ingatlant feltüntető telekkönyvi betéttekben és kataszteri birtokívekben út nincs feltüntetve s kötelezi magát arra, hogy a haszonbérelt ingatlant környező földbirtok tulajdonosával a kölcsönös úthasználat tényleges gyakorlását barátságos megegyezéssel továbbra is fenn fogja tartani, netáni szükség esetén pedig az esetleges birtokháborítás ellen saját költségén a szükséges intézkedést megtenni, esetleg saját költségén - minden visszatérítés nélkül - bírói segélyt is igénybe venni tartozik. 8./ Haszonbérlő tüz és jég ellen a gazdasági épületeket, illetve termést biztosítani tartozik; ennek elmulasztása esetén és általában egyébként is azon a címen, hogy őt elemi csapás érte, bérleengedést nem követelhet, azt ennek dacára teljes összegben megfizetni tartozik. 9./ Haszonbérlő tartozik a haszonbérleti idő tartama alatt a haszonbérbeadók vagy hozzátartozóik kívánságára kocsit és lófogatot annyiszor amennyiszer és akkor, amikor azt kívánják haszonbérbadók és családjaik használatára és egyéb netán szükséges fuvarozásra Füzesgyarmat községből a pusztára és vissza ingyen szolgáltatni. 107 A haszonbérleti jogviszony a kikötött idő elteltével minden felmondás nélkül magától megszűnik, kivéve azt az esetet, ha felek legkésőbb 1928. év január hó 31. napjáig írásbelileg abban állapodnak meg, hogy a haszonbérleti viszonyt meghosszabbítják. Az esetben, ha a kérdéses ingatlan eladásra kerülne, haszonbérlőt illeti meg az elővételi jog; az esetben pedig, ha a kérdéses ingatlant haszonbérbeadók továbbra is haszonbérbe adják, a haszonbérlőt egyenlő feltételek mellett elsőbbség illeti meg. 11./ Haszonbérlő a szóban forgó ingatlan tényleges birtokába a mai napon lép s minthogy a haszonbérleten az előbbi haszonbérlő szántási munkálatokat végzett, tartozik haszonbérlő ezen szántást az előbbi haszonbérlőnek elszámolni s annak ellenértékét az előző haszonbérlő tartozásának törlesztéséül haszonbérbeadók kezéhez lefizetni. Haszonbérlő tartozik megengedni, hogy a szántási és vetési munkálatokat - amennyiben nem ő lenne az új haszonbérlő - az utóbbi akadálytalanul elvégezhesse. Tartozik a haszonbérlő a birtokról történt eltávozásakor jó két szekér szalmát haszonbérbeadók részére ingyen visszahagyni. 12./ Haszonbérlő a jelen szerződésben elvállalt kötelezettségeinek eleget tenni tartozik, ha pedig ezt nem, vagy nem pontosan teljesítené, haszonbérbeadóknak jogukban áll a szerződést rögtöni hatállyal felbontani, haszonbérlőt a bérletből a fennálló törvények értelmében kimozdítani s összes kárának és elmaradt hasznainak megtérítését követelni. 13./ Ha haszonbérbeadók az ingatlant, vagy annak egy részét elidegenítenék, úgy 2 ipso facto = (latin) a tényekből kifolyólag, a tényekből következőleg. 133