Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)

32. Építményekkel jól ellátott gazdaság bérbeadása (Csorvás, 1925. augusztus 12.)

lakóház 3 szobával, a mellette lévő istálló, továbbá azon épület, melyben kovácsműhely és szín, végre azon épület, melyben faragó műhely és szín van. Ezekhez tartoznak még az akol, kerítések, kutat és árnyékszékek is. Bérlő köteles mindezen épületeket ajtóval, ablakokkal, mennyezet, és tartozékokkal együtt, a tulajdonossal történő közös megállapítás szerint, az 1925. év végére, de legkésőbb az 1926. év tavaszán kijavítani; köteles e két utóbbi épületen (melyben ezidőszerint műhelyek vannak) más szükséges célra átalakítani; köteles az 1926. év őszén a lakóház északi oldalán végig 1 és 1/2 méter széles folyosót létesíteni, akác oszlopokon cseréptetővel, s az oszlopok közeit alul bedeszkázni. Ezen munkához akácfát és fenyőfát meglévő készletéből és faragatlan állapotban a földtulajdonos ad díjtalanul, - viszont a szükséges anyagok, eszközök és munkások szállítása - szintén díjtalanul - a bérlőt terheli. Ellenben a fenti munkákhoz szükséges s idegen helyről beszerzendő anyagok árainak, valamint az idegen mesterek és munkások munkadíjainak felét a földtulajdonos megtéríti, bérlő azonban köteles minden ilynemű kiadást nyugtákkal kellően igazolni. Föld-hordás, feltöltés s más házilag végezhető munkák azonban a felszámítható kiadások közzé nem sorolhatók, ezeket bérlő díjazás nélkül tartozik végezni. Ezen javító és átalakító munkák elvégzése után az épületben elemi csapásból s nem a bérlő gondatlanságából származó nagyobb javítások (melyek házilag nem végezhetők), szintén az előbbi bekezdésben megállapított módozat mellett eszközlendők, és pedig késedelem nélkül. Bérlő köteles az épületeket tartozékaikkal együtt, valamint a kutakat, kerítéseket, árnyékszékeket saját költségén állandóan gondozni s jó karban tartani, - köteles az épületeket szükség szerint, de évenként legalább egyszer kívül-belül tapasztani (és pedig mészvakolásos felületeken malterral) és meszelni s végezetül a bérleti viszony megszűntével azokat és tartozékaikat jó karban és tisztán visszaadni. Bérlő köteles az épületeken az egeret és patkányt minden eszközzel állandóan irtani s e célra megfelelő állatokat is tartani. 57 Bérlő a birtokot saját házilagos mezőgazdasági s állattenyésztési céljaira vette ki s azt csakis e czélra használhatja. Tilos tehát azt, vagy annak bármely részét albérletbe vagy részes gazdálkodásra másnak kiadni. A tanya-telep és kert új elrendezése, valamint a gyepes, vagy luczernás területek feltörése csak a tulajdonos útmutatása és beleegyezésével eszközölhető. Bérlő köteles a földek okszerűs legjobb munkálására, a termőképesség fenntartására, sőt lehető fokozására, miért is oda kell törekednie, hogy minél több és jobb trágyát állítson elő. Bérlő köteles minden évben 10 (Tíz) kishold földet 12 hüvelyk mélyen felszántani. Ami a termelést illeti, a vetendő luczernáson kívül szántó földek legfeljebb 60 százalékán őszi és tavaszi kalászos, legkevesebb 40 százalékán pedig kapás növények termelhetők. A kalászosokhoz számítandó a vörös here, csalamádé s a zölden levágandó rozs, zab, muhar, köles is, melyek helyére ugyanazon tavaszon csak kapás növényt, (kukoriczát vagy tarlórépát) szabad vetni. Kapás növényekhez számítanak kukoricza, répa és a konyhakerti vetemények. Nincs megengedve a len, kender, cirok, napraforgó és hagymának 200-200 négyszögölnél nagyobb, - a cukorrépának egy kisholdnál nagyobb területen való termelése, ez is csak bérlő saját jószágai részére. A bérelt földön termett minden szénát, szalmát, kukoriczaszárat, répát köteles 1 Hüvelyk = 2,0 - 3,1 cm. - 1/12 láb = 2,483 cm. A közkeletű német Zoli („coll") magyar megfelelője (2,63401 cm). 125