Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)

27. Gazdagparaszti birtok bérbe adása (Szeghalom, 1925. július 5.)

kiterjedésű és kifogástalan minőségű s reánk nézve kedvezőbb fekvésű here föld tulajdonába és birtokába juttatni. Kötelességévé tesszük bérlőknek még azt is, hogy a bérlemény időtartamán belül minden gazdasági évnél részre kettő darab anya sertést, ennek tartását szaporulataival együtt a szokásos tápanyagokat azonban haszonbérlők rendelkezésére mi leszünk kötelesek bocsájtani. Kötelességévé tesszük továbbá haszonbérlőknek azt is, hogy részünkre minden gazdasági évnél és utólagosan hat, jól megrakott kocsi szalmát saját igájukon bocsássanak tulajdonunkba és birtokunkba és pedig Szeghalom belterületén az általunk kijelölendő helyen ugyancsak díjtalanul, tehát ellenérték adása nélkül. Haszonbérlők 1926. április l-ig a nagy cseléd-lakásnál egy cseléd, esetleg családtagjai részére is egy cselédlakást díjtalanul átengedni kötelesek, nemkülönben az ú.n. nádfedeles lóistállót is. A bérlemény időtartamán belül haszonbérlőknek a bérleten rendes gondossággal - állandó felügyeletünk mellett megengedjük a szabad gazdálkodást - avval a kikötmény és feltétellel mindamellett, hogy a bérleményen minden gazdasági évnél legalább huszonöt kis hold felváltva kapás növénnyel munkálandó s az egyezségileg kijelölt legelő terület résznél harminc kis hold legelő terület felszántása tilos. De tilos - engedélyünk nélkül a bérleményen a vályogvetés és téglaégetés, általában a bérleménynek és legelőnek kigödrözése és sertésekkel való fel túratása. Itt teszünk említést arról is, hogy a holt Körös mederrész, mit a bérlemény törvényes tartozéka ugyancsak tárgyát képezi a bérletnek. Az árokpartokon és a tanyán levő fák okszerű galyazása haszonbérlőket illeti, a bérleményen lévő többi fákat és még ezután a bérlők által ültetendő, de mi általunk adandó gyümölcs és haszonfáknak a galyazás joga haszonbérlőket nem illeti meg. A gyümölcs és haszon fák beörökítésének a terjedelmét olyan minőség és mennyiségben értjük, amely egy ilyen kiterjedésű földbirtoknál szokásos. A bérlemény ideje alatt netalán kiszáradna s jelentős értékű fa és fák tulajdoni joga minket illet s ezek helyett újabbakat ültetni az általunk adandó csemetékből - bérlők kötelessége. A galambdúc a most meglévő galambpár állománnyal használata, illetve szaporulata a bérbevevőket illeti, de a meglévő anyagalambállomány pusztítása tilos, s a netalán elpusztuló galambpár, galambcsalád fiatalabbakkal pótlandó. A bérleményen lévő 1 kő és gazdasági épületek kifogástalan karban leltár mellett adatnak át s így az itató kutak, valamint azok törvényes tartozékai is. Ezek évről-évre s állandó jó karban és tisztán tartása, az évről-évre szokásos meszelési, esetleg tapasztási munkálatok ellátása és pedig kívül és belől: bérlők kötelessége: ám ha égi háború, vagy szélvész a tetőzetnél állag rongálással olyan kárt okozna, hogy azáltal az épület vagy épületek állandó gazdasági használata veszélyeztetve lenne; az ekként előálló épületjavítási munkálatokat mi leszünk kötelesek saját költségünkön elvégeztetni. Az összes gazdasági épületek és lakóhelységek tűzkár elleni állandó biztosítása bérlő kötelessége és pedig az együttesen felértékelendő értékösszeg erejéig. Az épületeknél tűzkár esetén a jókarba hozatal kötelességünk, de ennek ellenében a biztosító társaság által fizetendő kárösszeg tulajdonjoga is minket illet. Bérlők a lakó helyiségeket, általában az összes gazdasági épületeket ugyanolyan karban, tiszta és használható állapotban kötelesek átadni a bérlet leteltével, mint ahogy az tőlünk átveszik, ugyan ezek a feltételeink és kikötményeink az utaknál, általában az átveendő összes gazdasági felszereléseknél és azok törvényes tartozékaiknál is. A szálas takarmány, széna, szalma, törek, polyva, here stb. termés az utolsó év kivételével a bérleményen használandó el s az így termett trágya szükségszerűleg és gazdaságosan, a rendes gazda gondossággal a bérleményen lesz elterítendő. Ha mi a folyó gazdasági évben termelt trágya készletünket a bérleményen széthordatjuk: az utolsó gazdasági évnél ugyanezt tenni bérlők kötelessége; és megfordítva: ha a folyó gazdasági év trágya készletét haszonbérlők hordják szét a bérleményen: az utolsó gazdasági évnél ezt tenni nem lesz kötelességük. Ha és mennyiben az idei takarmánykészletünket eladás útján értékesítenénk; rendes napi 110