Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

Események időrendben

Események időrendben 1075 1209 1325. június 24. 1380. május 12. 1380. július 12. 1406. november 2. 1422 1433 1461. június 29. Szolnok és Szanda nevének első írott előfordulása a ga­ramszentbenedeki apátság alapítólevelében János esztergomi érsek Szolnok faluból tizenegy pohár­nokot rendelt az Esztergomban működő Szent Adalbert egyház szolgálatára. 1. Károly Róbert e napon kiadott oklevele alapján lett Szol­nok királyi tulajdont képviselő hely. Mivel az oklevél sza­badok által lakott helynek - „villának" - nevezte Szolno­kot és nem jobbágyok által lakott falubirtoknak (posses­sio), lakói egyaránt lehettek akár egytelkes nemesek, akár kiszolgált katonák. Nagy Lajos király oklevele ismét kihangsúlyozta azt a tényt, hogy Szolnok földesura a király volt. 1380-ban már Szolnokon is laktak nemesek. Ez a körülmény már elő­készítette azt, hogy a Tisza mellett önálló nemesi várme­gye alakulhasson. Az e napon kelt oklevél szövege alapján nagy valószínű­séggel feltételezhető, hogy Szolnok vármegye (Külső­Szolnok vármegye) a Közép-Tiszavidéken élő közneme­sek részére Szolnokon, a kelet-magyarországi részen pedig Kénén szolgáltatott igazságot a vármegyei alispán. Ugyan­akkor a nemesi közgyűlés, valamint a vármegyei tör­vényszék Sződemeteren működött. Ez az első eset, hogy Külső-Szolnok vármegye közgyű­lését nem Sződemeteren, hanem Szolnokon tartották. Ettől az időtől 1569-ig folyamatosan betöltötte ezt a szerepet. Az ekkor kiadott oklevélből kiderült, hogy 1422-ben Szol­nok királyi mezőváros lett, a mezővárosokra jellemző társadalmi rangú lakosokkal. A XV. század első harmadától Szolnokon sókamara is működött Várad, Debrecen, Szalárd, Poroszló, Pest, Abád társaságában Végezte a sószállítmányok hazai elosztását. Tevékenységéről öt írásos információval rendelkezünk. Gúthi Országh Mihály nádor és Losonczy Albert lett Szol­nok földesura. 256

Next

/
Oldalképek
Tartalom