Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

21. Palóci László országbíró bizonyságlevele arról, hogy a néhai Pelsőczi Bebek Imre erdélyi vajda özvegye - Veronika úrnő - zálogügylete garanciájául a saját tulajdonát képező Szolnok és Fehéregyháza mezővárosokat kötötte le 1455. július 25.

mezőváros és a falubirtokok fele részeit az 1160 forintért akármikor vissza akarnák váltani, a visszaváltásra korlátlan lehetőséget kapjanak, továbbá maga János [örökös] grófúr az aranyforintjai visszakapása esetén a fentmondott mezőváros és a falubirto­kok fele részeit visszaadni tartozzon és [visszaadni] köteleztessen; Nemkülönben magára vállalta a gyakran mondott Veronika úrnő, hogy a saját és a mondott fia, Pál személyében a szóban forgó János [örökös] grófot egészen a vissza­váltás időpontjáig megvédi, gyámolítja és megtartja a saját és a fia Pál fáradsága és költsége révén a gyakran mondott mezőváros, a falubirtokok és a tartozékaik birtok­jogában minden törvénytelen megtámadó és pereskedő ellenében; Abban az esetben pedig, ha a szóban forgó Veronika úrnő az említett János [örö­kös] grófot azon Búza mezőváros és a fentmondott falvak fele részei birtokjogában a visszaváltás időpontjáig megtartani, vagy gyámolítani semmilyen módon nem tudná, akkor mi - tudniillik [Palóci] László országbíró és a testvére, a nagyságos Palóci Si­mon [királyi fő lovász] mester, az osztályostársunk - aki személyesen elébünk állva és a személyes jelenlétével, a maga módján mindent megerősítve, valamint az alulírtakra előttünk magát lekötve - közönségesen és egyező akaratból magunkra vállaltuk és elköteleztük magunkat; Hogyha a fent jelzett Veronika úrnő, vagy az előbb jelzett fia Pál a mondott János [örökös] grófot a fentírt mezőváros és a falubirtokok fele részeinek a birtokjogában a visszaváltás eljövetele időpontjáig bármely kifogás színe alatt megtartani nem akarnák, vagy nem tudnák, akkor mi [Palóci László országbíró] és a testvérünk a szóban forgó [Palóci] Simon annak a János [örökös] grófnak minden módon és sza­bad lehetőséget adunk a jelenlegi [levelünk] ereje és közhitelű bizonysága útján, hogy a Heves vármegyében [lévő és bírt] Ivány és a Külső-Szolnok vármegyében lévő és bírt Szolnok, valamint Fehéregyháza mezővárosunk és a Simon testvérünk birtokai teljes birtokrészei birtokjogába - a budai káptalan bizonysága és a nádor úr embere jelenlétében - a jelenlegi [levél] ereje alapján, az 1160 forint letétele után beléphessen és azt az összes hasznával, valamint a tartozékával zálog címén elfoglalhassa, vala­mint a kiváltás idejéig ugyanazoknak a terméseit és hasznait szedhesse; Kiadatott Vámoson, Szent Jakab apostol ünnepén [július 25-én], az Úrnak az 1455-dik évében" Az oklevél végig latin nyelvű, eredeti. A szöveg közepén egy kisebb — papírcsíkkal átfűzött - kerek pecsét átnyomata látszik, amely átnyomat a borítóról ered. Már nyomtatásban is - szintén teljes közléssel - megjelent latinul, gróf Teleki József tollából 4 . Lelőhelye: MOL DL 14978. TELEKI 1853. 10. kötet 472^74. p. 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom