Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)
62. I. Ferdinánd magyar király bizonyságlevele arról, hogy Szolnok mezővárost Perényi Péter főkapitánynak és Abauj vármegye örökös ispánjának adományozta 1540. december 13
62. I. Ferdinánd magyar király bizonyságlevele arról, hogy Szolnok mezővárost Perényi Péter főkapitánynak és Abauj vármegye örökös ispánjának adományozta 1540. december 13. Mi, Ferdinánd, az Isten kedvező kegyelméből a [német-]római [birodalom], Magyarország, Csehország stb. örökös dicső királya 1 , Hispánia királyfia, Ausztria főhercege, [...] stb., adjuk emlékezetül a jelenlegi [levél] tartalmával tudatva mindenkivel, akit illet, hogy mi az ugyanabban a Szolnok vármegyében lévő Szolnok mezővárost [oppidum zolnok in eadem Comitatu Zolnok existentem] együtt a tartozékaival, továbbá a már örökösök nélkül elhalálozott néhai nagyságos Pálóczy Antal jószágainak a felét a tekintetes és nagyságos Perényi [de Peren] Péternek 2 , Abauj vármegye örökös ispánjának, a magyarországi főkapitányunknak, valamint a kancellárunknak juttattuk, mihelyt Magyarország koronáját Isten rendelésére elfogadtuk 3 ; Mégis ezután ezt a Szolnok mezővárost és tartozékait Werbőczy [verbewczy] István János királytól megkapva 4 valamely [kétes] jogon birtokolta, ezért ennek következtében a szóban forgó János király halála után [1540. július 22. után] mivel sem a feddhetetlenségét, sem az állhatatosságának az emlékét, sem János királynak, sem az örökösének a rendelkezését nem bírta, azt az egyezséget, valamint a király beleegyezését nem élvezte [...] Werbőczy István - mint a király utáni hatáskörrel bíró első ember - a nagyobb hitelesség kedvéért nem csupán lepecsételte a saját pecsétjével az egyezséget [transactionem], hanem be is tartotta; Ám mégis ennek ellenére a lázadóinkkal összeesküdve a törökök császárához követséget vállalt, hogy tudniillik az országa, a hazája, valamint a keresztény világ kölcsönös szerencsétlenségére és porba sújtására Budát, az ország fővárosát, továbbá az egész Magyarországot a törökök igájába [hajtsa] adja, amely által ugyanő [Werbőczy István] szabályosan és a törvény szerint örökös hűtlenséget követett el; 1 I. Ferdinánd az adományozás időpontjában még nem volt német-római császár, csupán király 1531. január 5-től, a magyar királyi tisztséget pedig 1526. december 16. és 1564. július 25. között töltötte be. 2 Perényi Péter 1514-1539 között koronaőr, 1526-1528 között erdélyi vajda, 1540-1542 között királyi kancellár volt. 3 Azaz Szolnokot már 1526. december 16-án Perényi Péternek adta, de a birtokba vételt Szapolyai János, mint „kelet-magyarországi király" meghiúsította. 4 A beiktatása Szolnok tulajdonába 1537. október 15-én történt meg, amely visszaüzésbe ütközött ugyan, de mégis birtokos lett Szolnokon. Lásd az 1537. október 22-én kelt iratot. 5 WERBŐCZY István, Verbőczy (Verbőc, 1458 - Buda, 1541. október 13.) 1482-ben kancelláriai levéltári őr, 1514-1539 között koronaőr, 1525. július 5. és 1526. április 28. között nádor, 135
