Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)
81. Móré Gáspár volt szolnoki várnagy és naszádos kapitány felségárulási (hűtlenségi) pere Bécsben, a szolnoki vár eleste miatt 1553. október 20.
81. Móré Gáspár volt szolnoki várnagy és naszádos kapitány felségárulási (hűtlenségi) pere Bécsben, a szolnoki vár eleste miatt 1553. október 20. A per 1553. szeptember 7-én kezdődött Bécsben a császári palotában, ahol Móré Gáspár személyesen megjelent a vizsgálóbizottság előtt. A vizsgálóbizottság tagjai a következők voltak: az elnök Pókateleki Szomer János, a magyarországi jogügyek igazgatója, az elnökhelyettes Johann Baptista Pacheleb, az osztrák jogügyek igazgatója, Tarnóczky András, Tapolcsányi Tamás magyar, Leonhard Weitneck Pichler és Caspar von Nickelsburg osztrák tanácsosok, valamint Mátyás deák [literátus], a jegyző. A vádat Johann Baptista Pacheleb osztrák jogügyi tanácsos olvasta fel. A vád ismertetése után Móré Gáspár két hét időt kért a védőbeszéde összeállítására. Móré Gáspár a védőbeszédét 1553. szeptember 22-én nyújtotta be, és ez alkalommal a pert 1553. szeptember 28-ra halasztották. A védőbeszéd után az elnök Pókateleki Szomer János kihallgatta még a következőket: Wolfgang Heilmann volt szolnoki élelmezési biztost, Bernhard Gaballiót, a szolnoki vár építészét, Korláth Kristóf volt szolnoki hadnagyot, valamint Francisco Cyndro volt szolnoki spanyol katonát 1 . A per végül 1553. szeptember 28. és október 20. között folytatódott, és Móré Gáspár felmentésével végződött. Móré ugyanis azzal védekezett, hogy vállalja a rá eső felelősséget, de nem ő volt a főkapitány, Szolnok nem őrá volt bízva, és semmi hatalommal nem rendelkezett 2 . Miután a peranyagot nem találtuk meg , azért tartalmi átírásban közöljük dr. Szendrei János után. Lelőhelye: SZENDREI János: Szolnok eleste 1552-ben. = HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK, 1889. évf. 130,134-136. és 139. p. 1 A felsoroltak vallomásáról készült jegyzőkönyveket nem találtuk meg. 2 Az ítélet Móré Gáspár vallomása ellenére igen elnéző volt, mert bár az mind igaz, amit állított, de a naszádosokkal mégiscsak ő szökött el először a várból. Ugyanakkor érthetőnek tűnik a bíróság felmentő ítélete, mert valószínűleg értelmetlen lett volna a várat védő maroknyi sereg harca a 112.000 fős török ostromsereg ellen. 3 A szerző - dr. Szendrei János - szerint a tárgyalás alatt 17 irat keletkezett, és ezek mindegyike Magyarországon (?) van. Azonban ezt meg sem kíséreltük felkutatni, mert a forrás megjelölése ennyi volt: „OL Lymbus". Ennek alapján a kutatás reménytelennek látszott, mert a Magyar Országos Levéltár igen sok fondjában található „Lymbus". 174
