Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)
68. Kerti Gergely és Noszlopy Gáspár jelentése Devecseri Csoron Andrásnak, a dunántúli főkapitánynak 1551. szeptember 25.
68. Kerti Gergely és Noszlopy Gáspár jelentése Devecseri Gsoron Andrásnak, a dunántúli főkapitánynak 1550. szeptember 25. „A nagyságos úrnak a Devecseri Csoron András 1 úrnak stb., a kegyelmes urunknak; A nagyságos úrnak a szolgálatunkat örökösen ajánlva; Kegyelmednek ezt írhatjuk, hogy jut vala hozzánk szerdán este, ez elmulandón Gazdagh [Kazdagh] Gergely Palotáról és ilyen hírt beszél, hogy a budai basa és az egyéb közönséges török az Rákos [patak] mellé szállottanak és táborban vannak 3 ; Továbbá azt írhatjuk, hogy Báthory András Szolnokot [Zonakot] megcsináltatta ugyan azon fából, akit az törökök hordottak volt 4 ; Az budai basa küld oda ötszáz törököt lovagot, hogy meglássák, ha bizony hogyha megcsinálták Szolnokot [Zonokot], Ezt eszekbe vették az magyarok és az törököket mind Pestiglen [Pesthiglen] vágták az magyarok, ezt beszéli Gazdagh [Kazdagh] Gergely; Kívánom, hogy ugyanazt érd el [Valére eandem cupio]; Kiadatott Ugod várában [in castro Vgodf a Máté apostol ünnepe utáni legközelebbi ötödik napon [szeptember 25-én], az 1550-dik évben; Kerti [Kerthy] Gergely és Noszlopi [Noszlopy] Gáspár örökös szervitorok [servitores perpetui]" Az irat magyar nyelvű, kevés latinsággal. Mi az eredetit - amely pecséttel ellátott nem láttuk. Lelőhelye: SZALAY Ágoston: Négyszáz magyar levél a XVI. századból. 1504-1560. Pesten, MDCCCLXI 72. p. 1 Devecseri Csoron András, aki Veszprém vármegye alispánja is volt, itt feltehetőleg mint dunántúli főkapitány kapott levelet Kerti Gergelytől és Noszlopy Gáspártól. 2 Várpalotáról van szó. 3 Többször találkoztunk már olyan információval, hogy a budai török a katonai akciója előtt Rákoson a patak mellett gyülekezett. A mostani mozzanat is erre utal. 4 Ebből az derül ki, hogy mégis volt annak valami alapja, hogy a szolnoki várat a török kezdte építeni (lásd az 1549. március 12-én kelt irat 4. számú lábjegyzetét). 5 Az ugodi vár Pápától délkeletre, légvonalban mintegy 10 km-re a mai Ugodon állt. Ma már csak a vár falai léteznek, Fellner Jakab 1753-ban ezen falakra és vármaradványokra építette a barokk római katolikus templomot. 148
