Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)
Bevezetés
szetes vízi határok között. Nyugaton a Zagyva Szolnoktól, majd a Tisza választotta el Szandától, délen szintén a Tisza választotta el ugyancsak Szandától. A keleti oldalon szintén természetes vízi határa volt, amely elsősorban Tenyőtől, másodsorban Ders pusztától választotta el. Szárazföldi határa csupán északon volt, ahol Fokoruval és Szentivánnyal volt szomszédos. Szanda a birtoklás szempontjából vegyes település volt, ugyanis egyrészről - ismeretlen időpontig - egytelkes nemesek 8 , másrészről pedig földesúri jobbágyok lakták. A területét jelentős hosszban természetes vízi határok zárták körül. Nyugatról keletre haladva Tószegtől, Paládicstól, Szolnoktól és az Alcsitól az élő Tisza, keletről pedig Tenyőtől, Ders-pusztától a Szanda-ér keleti, valamint a Kengyel-ér nyugati íve választotta el. Nyényétől a délnyugati oldalon végig szárazföldi határ különítette el. Nyénye végig egytelkes nemesi település volt, a mai szandaszőlősi határ délnyugati sarkában, amelyet keleten Szandaszőlős Vörösmező út elnevezésű közterülete - meghosszabbítva a rákóczifalvai határig - választotta el Szandától, délen szárazföldi határa volt Rákóczifalvával, nyugaton az élő-Tisza középvonala határolta el Tószegtől. Északon ugyancsak Szandával volt határos 9 , magához ölelve a Szandai-rét déli harmadát 1 . A felsorolt települések korabeli történetéről monográfiák egyáltalán nincsenek". Résztanulmányok készültek ugyan, de zömében a szolnoki vár történetéről, így összességében nem tudják reprezentálni a szolnoki élet főbb mozzanatait. Az utóbbi kategóriában Belitczky János 1966. évben 12 , Bagi Gábor 1992. évben 13 , Gorove László 1820. évben 14 , ugyancsak Gorove László 1821. évben 15 , Ulésy János 1893. évben 16 , az ugyancsak Illésy János 1897. évben 17 , Kaposvári Gyula 1971. évben 18 , 1975. évben , 1983. évben 20 és 1990. évben 21 Ráth Károly 1865. évben 22 , Selmeczi 8 Az egytelkes nemesek a köznemesek egy rétegét képezték, akiknek a király csupán egy egésztelket (30-32 holdat) adományozott, amelyet saját maguk müveitek, tehát nem voltak jobbágyaik. 9 Azaz Szanda a Szandai-rétnek csak az északi kétharmadát bírta, a déli egyharmada pedig Nyényéhez tartozott. 10 A Szandai-rét déli harmadán volt található a Nyényei-tó nevezetű morotvavíz, amelynek a vizét a Nyényei-fok vezette vissza a Tiszába. 11 A jelenleg ismert források alapján monográfiát nem is lehet írni, és a hiányát a jelenlegi forrásgyűjtemény sem pótolja, legfeljebb és esetleg elősegítheti. Készült azonban 1975-ben egy jól szerkesztett, könnyen áttekinthető, korszakonként jól megírt tanulmányokból álló szolnoki várostörténet, amely jó kiindulópont lehet egy nagyobb lélegzetű kiadványhoz. A korszakonkénti tanulmányokat Borús József, Kaposvári Gyula, Selmeczi László, Stanczik Ilona, Szántó Imre, Szurmay László és Tiszai Lajos írták. (KAPOSVÁRI-MÉSZÁROS 1975.) 12 BELITCZKY 1966. 132-138. p. 13 BAGI 1992. 27-30. p. 14 GOROVE 1820. 15 GOROVE 1821. 16 ILLÉSY 1893. 17 ILLÉSY 1897. 18 KAPOSVÁRI 1971. 19 KAPOSVÁRI 1975. 20 KAPOSVÁRI 1983. 21 KAPOSVÁRI 1990. 22 RÁTH 1865. 6
