Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

Események időrendben

1464. július 26. 1501. február 25. 1501. július 3. 1513. július 25, 1538. február 1. 1549 1549. március 11. 1550. szeptember 7. 1550. szeptember 10. 1550. szeptember 14. 1550. szeptember 24. 1550. október 1550. október 14. 1550. november 2. 1550. december 8. 1551 1551. január 21. 1551. április 19. 1406 óta az első olyan oklevél, amely név szerint Szolnokot, mint a törvényszék helyét. Szanda és Nyénye ebben az időben lakott kuriális hely

1 volt. Szanda, Nyénye és Tiszavarsány birtokosai közötti peres ügyben már felszínre tört a központi hatalommal való országos szembehelyezkedés helyi tükröződése. Ez KülsőSzolnok vármegyében 1497 - 1505 között tűnt a legélesebbnek. II. Ulászló király megerősítette Szolnok mezőváros kiváltságait. Szolnok mezőváros volt ugyan, de birtoklás szempontjából falubirtoknak - possessio - minősült. Szolnok mezőváros vásártartási jogot kapott. I. Ferdinánd elragadja Szolnokot a keleti magyar királyságtól. Először merül fel hivatalosan, hogy a török várat akar építeni Szolnokon. Horvátinovity Bertalan levélben értesíti Nádasdy Tamás országos főkapitányt, hogy szeptember 2-án Losonczy István és Bebek Ferenc nagy mennyiségű hadi szerrel Szolnokra érkezett. Megkezdődött a várépítés, amelynek a falát az új Zagyvameder földjéből emelték 8-9 öl magasra, megkezdődött a négy 6 öl széles bástya építése is, a felszereltség: 24 ágyú, 3000 szakálas puska és spanyol puska, valamint 800 mázsa lőpor. Megkezdődött az építkezés katonai védelme, amelyet Báthori András látott el a Szandán állomásozó csapataival. Zay Ferenc Szolnokra költözik. Elkészült a belső vár. Gersei Pethő János jelentette Nádasdy Tamás országos főkapitánynak, hogy a budai basa Budáról október 8-án indulva Szolnoktól délre, mintegy három mérföldre állt meg a Tisza partján. A vár csaknem egészen készen áll. Királyi utasításra ágyúkat stb. szállítanak Szolnokra. Szolnok városát is fallal, valamint egy frissen ásott vizesárokkal veszik körül. Gróf Tyerstain jelenti Nádasdy Tamás országos főkapitánynak, hogy Egerből 24 ágyút szállítanak Szolnokra, a várról pedig azt írja, hogy „befejezetlen és nem elég biztos". A király helybenhagyta a pozsonyi kamara javaslatát a szolnoki vár élelmezéséről, és utasította Serédy BenedeA köznemesség csekély vagyonú részének, a kisnemességnek az alsó csoportját alkották a kuriális nemesek, akiknek csak egy teleknyi földjük volt és nem voltak jobbágyaik. A 13. századtól kezdve fokozatosan jöttek létre az egytelkes nemesekből álló kuriális falvak, akiknek száma már 1526 előtt meghaladta a százezer főt. A kuriális nemesek telke szabad nemesi föld volt, így adómentes is volt. 257