Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

107. Szolnok, Szanda és Nyénye a török kapuadó [iszpendzse] összeírásban 1597 - 1592 körül

Bocsa István, fia György, 3 A családok száma: 12 A \várható] jövedelem {összesen] 8.000 [akcse] Kapuk száma 12, ötvenével Búza 130kile Árpa 50 kile Elegyes búza 5 70 kile Juhadó Méhkas-adó Menyasszony-adó Hordó-adó Sertés-adó Tűzifa- és széna-adó Jövedelem a vándorok adóiból a fej adón [dzsizje] kívül 6 Legelő-adó a Szolnokkal átellenben [lévő területen] Esetleges büntetéspénzek A mohamedánok [muszlimok] szőlőinek a dönüm-adójából származó bevétel a megnevezett városban A megboldogult Mahmud bég szőlője a Tisza folyó mellett a [párkánnyal] szemben 4 dönüm. A janicsárok 7 szőlője a nevezett párkány közelében 1 dönüm, A szolnoki hídvám és hetivásár vámjának a jövedelme A tímarosok 8 és a nevezett zászlókerülethez tartozó várak őrei [müsztaffizjai] büntetéspénzeinek feléből származó jövedelem A vetésbe gázolt jószág bírságpénze A kóbor állat, szökött szolga és ezek kiváltási illetékéből származó jövedelem a nevezett [szolnoki] zászlókerületben [livában] Fokhagyma és vereshagyma-tized Káposzta- és kender-tized A ház melletti zöldséges kert [bosztánkert] adója Menyasszony-adó Hordó-adó (!)300 1.830 400 560 315 250 90 60 550 1.385 200 400 1.250 [akcse] [akcse] [akcse] [akcse] [akcse] [akcse] [akcse] [akcse] [akcse] [akcse] [akcse] [akcse] [akcse] [---] nevezett földvárral 14.000 [akcse] 25.000 [akcse] 50 [akcse] 4.500 [akcse] 10 [akcse] 10 [akcse] 50 [akcse] 160 [akcse] 140 [akcse] 3 Ezek szerint Szolnok lakossága már 1573 körül igen lecsökkent más településekhez képest. Összehasonlításul lásd 1548-ik évi név szerinti összeírását. 4 Ez úgy értendő, hogy optimális esetben ilyen jövedelem volt húzható a leendő török birtokos által. Más értelmezésben ez az összeírás birtokértékrend meghatározás volt a török katonák rangfokozat és érdem szerinti jutalmazásához. 5 Az elegyes búza az őszi és tavaszi búza keveréke volt. 6 A fejadó (dzsizje) a másik alapvető török adónem volt. Ezt kizárólag pénzben szedték a török császár számára egy másik összeírás alapján. 7 A janicsárok azaz új seregbeliek (jeni cseri-k) gyalogosok voltak, akiknek a szervezetét I. Murád szultán (1362-1389) hozta létre. 8 A tímarosok, azaz tímárbirtokkal rendelkezők, akik olyan magyar falvakat birtokoltak, amely falvaknak az évi várható bevétele maximum évi 20.000 akcséxg terjedt. 224

Next

/
Oldalképek
Tartalom