Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

98. Szolnok város és Szanda puszta török fejadó összeírása 1571. június 25.

98. Szolnok város és Szanda puszta török fejadó összeírása 1571. június 25. „A szolnoki szandzsák hitetlenjeinek a fejadó összeírása a nevezett szan­dzsákban: A szolnoki kerület [náhije] a nevezett szandzsákban; Maga Szolnok város Dóka (vagy Csóka) Ferenc bíró Vince Sebestyén Szabó Imre Szabó Pál Blaskó György Révész [Riviz] Márton Balázs deák István Ambrus [Anbrus] János Kis György Balai Simon Tar Márton Kántor Mihály Kerekes István Darvas Mihály Király [Királ] István Simonyi Máté Herceg [Herszeg] Ferenc Duzs András Halász Gergely Bozóki Pál koldus Csíkos Máté Divó András 38 ház, Dó (vagy Cső) Dienös templom i-f Finta Mihály templom i-f Lábodi Gergely Kis Gáspár Szanda \Szondd\ puszta Tenyő Döme Imre [Tinoka] falu 4 mellett, Mahmud Dózsa Máté bég [bej] szolnoki szandzsákbég Dobó János [mirliva] birtokában; Lebó (?) János Évi átalány a török császári fej adóval Kovács János együtt: 15; Kis Balázs [...]*• A szandzsák (zászlókerület) több magyar vármegyényi területet magába foglaló török közigaz­gatási egység volt, élén a béggel, másképpen a szandzsákbéggel. A zászlókerület székhelye az esetünkben Szolnok volt, a zászlókerület kerületekre (nahijékre) oszlott. A fejadó (dzsizje), más néven harács egy magyar forintot taksált, ami ötven török akcsénak fe­lelt meg. A fejadót családfőként kellett fizetni a török császári kincstár javára. Itt számos Szolnok környéki - Közép-Tiszavidéki - település hasonló összeírását hagytuk ki. A Tinoka falut azért írták át Tenyöre, mert Tinoka sohasem volt falu, de mint földrajzi térség sem volt Szolnok szomszédja. 207

Next

/
Oldalképek
Tartalom