Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

95. Az egri káptalan bizonyságlevele arról, hogy Horváth Gergely egri katona Horváth János és Parlagi György ugyancsak egri katonák nevében és személyében mindenkit eltiltott Szolnok mezőváros birtoklásától és hasznai beszedésétől 1568. február 2.

95. Az egri káptalan bizonyságlevele arról, hogy Horváth Gergely egri katona Horváth János és Parlagi György ugyancsak egri katonák nevében és személyében mindenkit eltiltott Szolnok mezőváros birtoklásától és hasznai beszedésétől 1568. február 2. „Mi, az egri egyház káptalanja, adjuk emlékezetül a jelenlegi levél útján, hogy a nemzetes Horváth Gergely a saját, nemkülönben a hasonlóképpen Horváth János ­az egyanyától való édestestvére - valamint Parlagi György nevében és személyében, mindhárman a személyes jelenlétünk elé jőve; A Miksa urat, a felséges fejedelmet, az örök dicsőségű és az Isten kegyelméből választott német-római császárt, valamint Németország, Magyarország, Csehország királyát, Ausztria főhercegét, Burgundia hercegét stb., a legkegyelmesebb mostani urunkat az ugyanazon Szolnok vármegyében lévő és bírt teljes Szolnok mezőváros ajándékozásától, adományozásától, ezen felül az odaítélésétől [a donacione, colla­tione [...], desuper adhibitione Totális oppidi Zolnok in eodem Comitatu de Zolnok existentis et habiti]; a kegyelmes Hennyey Zsófia, továbbá a néhai nemzetes Henyey Miklós özvegyét Kerecsényi [Kerecheny] Dorottya úrnőt, továbbá a bármilyen renden lévő és szerző­déses embereket pedig az elnyeréstől, az iktatástól, az elragadástól, az elfoglalástól, a birtoklástól, a visszatartástól, az eladástól, a vásárlástól, a zálogolástól, a kölcsönös cserétől, vagy a bármely más címen történő mesterkélt magukhoz való vételtől, a ma­guknak való elsajátítástól, a használattól, az eladásra való bocsátástól, az éléstől, va­lamint az ugyanazon teljes Szolnok mezőváros bármiféle más haszna és terményei beszedésétől, valamint beszedetésétől; a káptalani, a konventi, avagy más hiteles helyeket pedig az adomány-, az iktató­és a zálogosleveleknek a már megtett, vagy a jövőben megteendő bármi módon történő kiadásától előttünk ellentmondva eltiltotta és eltiltva ellenezte nyilvánosan és nyilvánvalóan ezen levél erejével és közhitelű bizonysága útján; Kiadatott a második napon, ti. az örökösen boldogságos Szűz Mária feloldozása napjának az ünnepén [február 2-án], az Úrnak az 1568-ik évében" 1 Az irat eredeti, a szöveg közepén a papírcsíkkal átfűzött káptalani pecsét átnyomata látható. Végig latin nyelvű. A szöveg végén az olvasható: „Lecta et ad acta in Capituloper manus lectoris " . Lelőhelye: MOL E-148 Kamarai levéltár. Neo-regestrata acta Fasc. 834. Nr. 14. illetve MOL Filmtár 6055. doboz. Neo-regestrata acta Fasc. 834. Nr. 14. 1 Lásd az 1559. december 16-án és az 1560. április 5-én kelt kapcsolódó iratokat. 2 Magyarul: „Felolvastatott és irattárba tétetett az olvasókanonok kezei által". 202

Next

/
Oldalképek
Tartalom