Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)
91. Az egri káptalan jelentése I. Ferdinánd magyar királynak: Ellentmondás miatt Dombay Anna úrnőt nem tudták bevezetni Szolnok falubirtok birtokába 1561. április 27.
91. Az egri káptalan jelentése I. Ferdinánd magyar királynak: Ellentmondás miatt Dombay Anna úrnőt nem tudták bevezetni Szolnok falubirtok birtokába 1561. április 27. „A felséges fejedelem úrnak Ferdinándnak, az Isten kegyelméből választott, örökösen dicsőséges [német-]római császárnak, valamint Németország, Magyarország, Csehország stb. királyának, spanyol királyi hercegnek, Ausztria főhercegének, a maguk legkegyelmesebb természetes urának az egri egyház káptalanja ájtatos közbenjáró imákat örökös hűséggel; Szent császári és királyi felségtek venné hírül, hogy mi az ugyanazon császári és királyi felségteknek a nemzetes Henyey [henyey] Miklós osztályostársa, a kegyelmes Dombay [dombay] Anna érdekében nekünk parancsolólag szóló és szabályos bevezetésről és beiktatásról szóló levelét megkaptuk, ezen szöveggel; Mi tehát a szent császári és királyi felségteknek mindenben engedelmeskedni akarván - amint az kötelességünk - együtt a szent császári és királyi felségtek említett és beiktatást elrendelő levelében mások között név szerint megírt emberetekkel, a szóban forgó nemzetes Tassy [Thassy] Pállal a [káptalani] emberünkként a tisztelendő Szegedi [a Zegedinó] Albert mestert, olvasókanonokot, a testvérünket és kanonoktársunkat küldtük ki közhitelű bizonyságunkként az előrebocsátott szokásos módon történő hűséges végrehajtásra; Akik onnan végül is hozzánk visszatérve eskütétel után nekünk egybehangzóan számoltak be ezen módon: hogy miszerint ők a fentírt teljes Szolnok falubirtok és nevezetesen az annak a jog szerint és régtől fogva hozzárendelt valamennyi tartozéka helyszínére - amely a kereszténység legádázabb ellenségei, a törökök hatalma és fennhatósága alatt áll - a félelem és fenyegetettség miatt - a legkevésbé sem mertek menni; Valójában a legújabbi közelmúltban, a Húsvét ünnepét követő legközelebbi szombaton [1561. április 12-én] a Borsod vármegyében épített egri várba [In Arcé Agriensi in Comitatu Borsodiensi] 2 , az ilyesféle iktatáshoz biztonságosabb helyre [érkeztek] és ugyanazon [birtokok] valamennyi szomszédja és határosajelesen pedig: az egyaránt nemzetes és nemes Kátay [Kathay] Ferenc, Újszászi [Wyzazy] Lőrinc és Mihály, Ispán György, a nemzetes Horváth [horwath] Gáspár tiszttartó a maguk saját alávetettjeivel; 1 Itt kihagytuk I. Ferdinánd király 1560. június 1-én kelt a bevezetésről és beiktatásról szóló parancsát, amelyet az időrendi helyén közlünk. 2 Nem tévedés a vármegye megnevezése, mert az Eger patak keleti oldala 1560-61 -ben is Borsod vármegyéhez tartozott. 195
