Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

52. Abonyt, Tószeget és Paládicsot II. Lajos király Werbőczy Istvánnak adományozza 7522. november 23

Kiadatott Prágában [prage], a boldogságos Kelemen pápa ünnepén [november 23-án], az Úrnak az 1522-dik évében, Lajos király saját kezűleg" Az oklevél eredeti, latin nyelvű, több helyen kitöredezett, de ez utóbbi az olvashatóságot nem befolyásolja. Lajos király saját kezű aláírása miatt különösen értékes. Borítóján más tollal a következő olvasható: „Abon, Thozogh, Paladych Ludovicus ... 1522". Felzetes királyi viaszpecsét, jól látható címerrel. Lelőhelye: MOL E-148 Kamarai levéltár. Neoregestrata Acta Fasc. 834. No. 9. és MOL DL 23699 és MOL Dl 72198. Ez az oklevelünk nem mondja ugyan ki, de számos más adatból tudjuk, hogy a 15. és 16. században mindhárom község Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. Elszakadásuk nem egy törvényes aktus, hanem egy folyamat következménye volt, amely Eger 1596. október 13-i elestével vette kezdetét. A tény pontos leírása további kutatásokat igényel. Sugalmazza ugyanakkor az oklevél azt is, hogy a Mohács előtti főispánok személyi kilétét csak tágabb körben való kutatással tudjuk felfedni. Jelenleg ugyanis hitelesen mindössze gyalui Vas László 1523. évi

6 és gyalui Vas Mihály 1528. évi

7 főispánsága bizonyított. 6 ZOLNAI Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. 226-227. p. 7 LIBRI REGII 1. kötet 198. bejegyzés. 119