Benedek Gyula: Iratok Mezőtúr város török kori történetének időszakából 1526-1699 (Documentatio Historica 9., 2005)

39. Miksa magyar király bizonyságlevele arról, hogy örökbe fogadás okán kiváltságlevélben erősítette meg többek között Túr és Tiszavarsány mezővárosok fele része, valamint a Túrtőn lévő birtokrész nagykállói Lőkös Ferenc, ifjabb János és Lőrinc részére szóló adományozást-1576. április 2

39. Miksa magyar király bizonyságlevele arról, hogy örökbe fogadás okán kiváltságlevélben erősítette meg többek között Tűr és Tiszavarsány mezővárosok fele része, valamint a Túrtőn lévő birtokrész nagykállói Lőkös Ferenc, ifjabb János és Lőrinc részére szóló adományozást 1576. április 2. „A szent császári és királyi felség [Miksa magyar király] által az Úr fenti [1576-ik] évben április hó 2-ikán Ausztriában Bécsben kiadott pergamenre írt megerősítő kiváltságlevele, amely a Magyarország királya által használt titkos függőpecséttel, valamint az őfelsége sajátkezű aláírásával van ellátva; amely alapján őfelsége [Miksa] a szerencsés emlékezetű felmenőjének és nagybátyjának, a felséges fejedelemnek, Lajos király

1 úrnak, Magyarország királyának hasonlóképpen pergamenre írt, nyitott formában készített és titkos pecsétjével ellátott azon beleegyező és adománylevelét, amelynek alapján néhai Lajos király azon testvéri örökbe fogadásba és szerződésbe - amelyeket a hajdani nemzetes Ártándi Pál és Balázs, nemkülönben néhai nemzetes Nagykállói Lőkös [Lewkeos] János, tudniillik a néhai nemzetes Nagykállói Lőkös Pál, Farkas és Ferenc atyja, a néhai Lőkös Pál fiának Lőrincnek, valamint Farkas fiának, az ifjabb Jánosnak a nagyapja kötött bizonyos javai, jogai, birtokrészei tekintetében, tudniillik Lőkös Jánosnak a Külső-Szolnok vármegyében található Túr és Tiszavarsány, a Szabolcs vármegyében található Nagykálló mezővárosok teljes, szabályos és egyenlő felerészei tekintetében, nemkülönben Kiskálló, Semjén, Bir, Napkor, Oros, Túra, Hugyaj, Sima, Lök, Eszlár, Bagos, Fülöp Szabolcs vármegyében található falubirtokok és Félegyháztelek puszta tekintetében, továbbá a nevezett Külső-Szolnok vármegyében található Kaszaperek, valamint a Szabolcs vármegyében található Panyola falubirtokok tekintetében. Ezenkívül az ugyanazon Szabolcs vármegyében található Kér és Kérsemjén, a Gömör vármegyében található Barka, a Bereg vármegyében található Bodola és Barkaszó falubirtokok felerészei, az Ung vármegyében található Zavoda és Valkaja teljes falubirtokok, a Szabolcs vármegyében található Gáva és Székely falubirtokokban lévő birtokrészek, továbbá a Pazonytelek és Gyomántelek teljes puszták és Túrtő puszta teljes felerésze tekintetében, ha különben Ártándi Balázs és Pál a maguk Daró [daró] nevezetű, valamint a Tolna vármegyében található Dalmad mezőváros és Tekerés, 1 II. Lajos magyar királyról van szó. II. Lajos, (Buda, 1506. július 1. - Mohács, 1526. augusztus 29.) magyar király 1516. március 13-tól 1526. augusztus 29-ig. Csehország király 1516-1526 között. A Jagelló-ház tagja. II. Ulászló és Candalei Anna francia hercegnő fia Habsburg Mária hercegnő jegyese (1507-1515), majd férje (1515-től). Gyermekük nem született. Testvére, Anna, I. Ferdinánd (1526-tól magyar király) felesége. 118