Benedek Gyula: Iratok Mezőtúr város török kori történetének időszakából 1526-1699 (Documentatio Historica 9., 2005)
12. Fráter György váradi püspök és erdélyi helytartó bizonyságlevele arról, hogy megegyezett nemzetes Kiskállói Lőkös Jánossal Kaszaperek, Túr és Varsány további birtoklásáról-1549. november 7
12. Fráter György váradi püspök és erdélyi helytartó bizonyságlevele arról, hogy megegyezett nemzetes Kiskállói Lőkös Jánossal Kaszaperek, Tűr és Varsány további birtoklásáról 1549. november 7. „Mi, Fráter György 1 váradi püspök, kincstartó, helytartó és főbíró [Judex Generális] adjuk emlékezetül, hogy mi jóllehet nemzetes Kiskállói Lőkös Jánossal bizonyos tetszésre méltó ügyekben és kiváltképpen az ő előjoga érdekében Kaszaperek 2 falubirtokot illetően azonképpen egyeztünk meg, hogy nevezett Kaszaperek egész falubirtokot Kállay János [továbbra is] saját jövedelmeként birtokolja és bírja; Mindazonáltal úgy, hogy nemzetes Palatics [Palaticz] János, familiárisunk két [Olvashatatlan név] [szervitora] ott legyen és őrizzék az uradalom érdekeit, valamint élelmiszereit, Kállay János tiszttartói pedig ugyanazoknak élelmiszerrel való ellátásáról gondoskodjanak; Túron és Varsányban [in Túr et Varsán] megengedjük, hogy ha valakiket jószág és fej vesztésben 3 marasztalnak el, azoknak a [javai] Kállay Jánosra szálljanak, [és] azokból tiszttartóink a továbbiakban - amint az szokásos - semmit ne szedjenek be; 1 FRÁTER György; Utyiesenic; Martinuzzi, (Kamacic [Horvátország], 1482. június 18. - Alvinc, 1551. december 17.) római katolikus főpap, erdélyi kormányzó, királyi helytartó. Fráter Gergely horvát köznemes és a velencei patrícius családból származó Martinuzzi Anna fia. 1549 előtt a török erdélyi helytartója volt, aki ezt a tisztét az 1549. évi főhatalom-váltás után is megtartotta. Ennek következtében volt jogosult Kiskállói Lőkös János birtokjogai átmentésére a közölt irat szerint. 2 Kaszapereket még Mátyás király adományozta a Kállay családnak 1463. február 1-én kelt adománylevélben, de a beiktatásra - hosszú huzavona után - csak 1466. április 2-án került sor (MOL DL 55848). Mai neve Kaszaper, Békés megyében található, Orosháza és Mezőkovácsháza között. 3 A jószág- és fej vesztésre azokat ítélték, akik a nemes házába berontottak, illetve nemes embert megöltek, megvertek megsebesítettek vagy ok nélkül letartóztattak továbbá a nemes birtokát elfoglalták. 31
