Benedek Gyula: Iratok Mezőtúr város török kori történetének időszakából 1526-1699 (Documentatio Historica 9., 2005)
40. Póhamarának az adózása a szepesi kamara által összeállított nagykunsági adóösszeírásban-1577. október
40. Póhamarának az adózása a szepesi kamara által összeállított nagykunsági adóösszeírásban 1577. október „Az egri püspökség javainak és a jövedelmeinek az úrbéri szerződése, avagy összeírása az Úrnak az 1577-dik évében szeptember hónapban a szepesi kamara tanácsosa a nemzetes Nagy Ferenc által kinyomozva és összeírva; Magyarország Szent Koronájának hajdan a budai tiszttartósághoz tartozott, az 1553-ik évtől pedig az Egerhez csatolt, valamint összeírt javai és vagyona az 1577-ik év október hónapjában; A kolbász-széki nagykunok [Cumani Majores Sedes Kolbaz] Ezeknek a nagykunoknak a fele részét tiszttartói tiszteletdíjként [pre officiolatú] Csernai [Czemay] Mihály birtokolja a földbérek nélkül [absque censibus], a [másik] fele [pedig] az [egri] várhoz tartozik; [...] 2 Póhamara, egy bíró Szálai Gáspár bíró Az egész kapuadót [integram Dicamf fizető Kis János jobbágyok száma 6. Az elhagyott házak Nehéz János száma 8. Előttünk azt állították, Csokmár [chokmar] Balázs hogy az elhagyott házak száma 20. Temesközi [Temeskezi] László Kun Péter Van Mihály Kurucz Balázs 1 Nagyon valószínű, hogy az összeírás a helyszínen történt, ez kitűnik a jegyzőkönyv egyes utalásaiból. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a Nagykunság összes településének képviselőit Kassára idézték volna. 2 Az eredeti szövegben itt Kuncsorba hasonló összeírása olvasható. 3 A kapuadó (dica vagy rovásadó) tipikus jobbágyadó volt, amelyet a jobbágyok fizettek a királynak. Nevezték portaadónak is, mivel kivetésének alapja a jobbágytelek volt, illetve csak a telkes jobbágyok fizették. Az országgyűlés vetette ki egy-egy megyére egy összegben, amelyet minden vármegye maga bontott le az egésztelkes portákra. A könnyebb fizetés érdekében két részletben lehetett teljesíteni. Az 1647:XXVI. t.c. kiterjesztette az armális nemesekre is. (MÁRKUS Dezső: Magyar jogi lexikon. III. kötet. Bp. 1900. 2. p.) 120
