Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

Benedek Gyula: Bevezetés

Túrpásztó (Pásztó), amelynek a földrajzi helyét Méri István a Szanda-zug bejáratához, a Berettyó jobb partjára teszi,

10 az 1281-ben kelt iratunkban tűnik fel először. A létezését azonban bizonyosan korábbra lehetne datálni, ha egy igen esedékes régészeti ásatásra sor kerülne.

11 A helység kezdetben Szandát is magába foglalta. Az 1326. október 14-én kelt oklevél szerint azonban Szanda már kivált belőle. Az írásos megjelenése egyenletes időközökben folyamatos. Az 1548-ik évi terménytizedjegyzéke - amely 80 név szerint megnevezett családfőt sorol fel - bizonyítja, hogy a térség legnagyobb erőforrása volt. Az ehhez hasonló magyar és török összeírásai minden környező településnél gyakoribbak. Közülük csak az 1571. június 25-én kelt iratot említjük, amely 44 családfő nevét tartalmazza és 43 lakóházat említ, valamint templom létezéséről ad hírt. Ma még nem ismert ok miatt - ellentétben a szomszédaival - a tizenötéves háborúban sem pusztult el, és nem vált a Nagykunság részévé. Végül is 1661-ben néptelenedett el egy „tatárjárás" alkalmával.

12 Az emlékét ma Pásztó és Pásztóújtelep - Túrkeve külterületi lakott helyei idézik.

13 Túrkeddi (Keddi) történeti „pályafutása" a legszorosabban kapcsolódik össze Túrkevéével. A legkorábbi írásos említése az 1261. szeptember 9-én keltezett oklevélben történik, amely jelzi, hogy I. László

14 király adományozta az egri püspökségnek.

15 Az egri számadáskönyvből kiderül, hogy 1549-ben vízimalma volt, 6 szőlőművelést is folytatott. A nagyságrendjéről az 1571. június 25-én kelt iratunk tanúskodik, amely szerint 21 név szerint megnevezett családfőnek 21 háza, a falunak pedig temploma volt. A tizenötéves háborúban ugyancsak elpusztult, római katolikus lakosai ismeretlen helyre szétszéledtek, az egri várral és az egri pürpökséggel való kapcsolatok megszűntek. A továbbiakban nem is települt újjá. 1629-től mint lakatlan puszta a Nagykunság részévé vált. Az emlékét ma Túrkeddi néven őrzi az emlékezet, Túrkeve külterületi lakott helyeként, ahol öten laktak 1995-ben két lakóházban.

17 10 Lásd: 4. lábjegyzet. A térképen látható rajz szerint zárt, utcás-soros településről van szó. 11 Feltehető ugyanis, hogy egy ilyen nagy múltú, a maga korában hatalmas település ásatása választ tudna adni néhány kérdésre. 12 Ez a tatárjárás Csudabalát is érintette. (BENEDEK-HAJDÚ 2002. 37. sz. irat.) Az is lehetséges azonban, hogy a török bosszúból már 1642 után elnéptelenítette. Lásd az 1642. április 17-én kelt iratunkat. 13 HELYSÉGNÉVTÁR 1995. 763. p. A két településen - mint Túrkeve külterületi lakott helyein - 17 lakóházban 52-en laktak 1995-ben. 14 LÁSZLÓ, I. (Szent László) (?, 1040. -?, 1095. július 29.) magyar király (1077-1095). 15 Amely nyilvánvalóan létező település volt Szent László uralkodását megelőzően is, mert adományozni csak létezőt lehetett. 16 Ez a vízimalom a helyi szájhagyomány szerint a túrkeddi szőlővel egy magasságban volt, a Berettyó (a Túr) folyóban. 17 HELYSÉGNÉVTÁR 1995. 763. p. 7