Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

113. Túrpásztó és Csudabala a fegyverváltságdíj településenkénti elosztása vármegyei jegyzékén (1703. március 5.)

113. Tűrpásztó és Csudabala a fegyverváltságdíj településenkénti elosztása vármegyei jegyzéken 1703. március 5. „A tekintetes Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesített vármegyék báró, mágnás és birtokos nemes urainak az 1703. március 5-én Gyöngyös mezővárosban tartott egyetemes közgyűlésén; Az 1703-dik évben március hó 5-dik napján; Az előbbiekben említett módon formált, részletesen kiszámított és arányosított minden egyes telekre - természetesen az ezen tekintetes vármegyék által a nevezett Gyöngyös mezővárosban az 1703. május 7 -ikén tartott következő közgyűlésében is egyenként 5 rajnai forint és 70 dénár esett, a következő rendben: [•••3

1 A nemzetes Kada Pál szolgabíró második járásában: Települések A telkek száma A fegyverváltságdíj

2 (telek) 5,70 forint Falvak Túr 150 telek 855 forint Vezseny 16 telek 91 forint 20 dénár Ványa 20 telek 114 forint 1 Itt a vármegye első járásának a hasonló összeírását hagytuk ki. 2 A fegyverváltságdíj (röviden és pontatlanul: jus armorum) a bécsi udvari kamarának fizetendő pénzösszeg volt, amely az 1683-1688 közötti törökellenes hadjáratok költségeinek a térítését szolgálta. Az erről szóló rendelkezést I. Lipót király 1688. december 9-én hozta, amely szerint csak a birtokosság igazolása és a birtokra eső hadiváltságdíj (fegyverváltság) megfizetése után volt visszaadható a föld a régi tulajdonosának. A fizetendő díjat a megyék egyösszegben kapták meg és nekik kellett lebontani az összeget egy-egy lakott telekre. Az első végrehajtási kísérletre 1703-ban került sor, de meghiúsult a Rákóczi-szabadságharc miatt. Pontosabban: a vármegye kölcsönt felvéve az egész összeget még 1703-ban befizette a kamarának, a földesuraktól azonban a rájuk kivetett részt csak 1711 után hajtotta be. 289