Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

96. Draskovich János nádor meghagyása az egri káptalannak, hogy a nemzetes Nagy Balázst vezesse be a teljes Túrpásztó puszta birtokába, az esetleges ott található összes királyi jussal együtt (1647. augusztus 25.)

azt neki, valamint az összes örököseinek, továbbá a maradékainak az ország törvénye betartásával; Ezenkívül ezen levelünk rendén biztatjuk barátságtokat és nemkülönben a teljes joggal gyakorolt nádori és helytartói hatalmunknál fogva meghagyjuk és parancsoljuk nektek, hogy a jelen levél megkapása után küldjétek ki a [káptalani] embereteket bizonyságként, akinek a jelenlétében az egyaránt nemzetes és nemes Bakos Gábor, vagy Borbély Mihály, netán Török Bálint és Vámosy István, mint nádori ember általunk oda - Kis-Heves vármegyében lévő és bírt fentnevezett Túrpásztó puszta helyszínére - kirendelve (ha ugyan a töröktől való félelem és rettegés miatt azoknál a jószágoknál alkalmasabb és közelebbi helyet nem lehet találni) az oda törvényesen összehívott és megjelent valamennyi szomszéd és határos jelenlétében a megkérdezés után vezesse be a szóban forgó Nagy Balázst a gyakran mondott Kis-Heves vár­megyében lévő Túrpásztó nevezetű pusztának a birtokjogába és az ugyanabban lévő királyi jogba és iktassa be ugyanaz ugyanazt neki és valamennyi örökösének, vala­mint a maradékának együtt azoknak az összes hasznával, valamennyi tartozékával és előrebocsátott ajándékozásunk, valamint a megnevezett királyi jog címén ugyanazok­nak a megillető jogon örökös birtoklásra, ha nem lenne ellentmondás; ha pedig lesznek ellentmondók, idézze azokat a [káptalani] közhitelű bizony­ságtok a fent érintett Nagy Balázs ellenében az idézéstől számított tizenötödik napra a királyi kúriánkba, tudniillik a személyes jelenlétünk elé, az ellentmondás okának a hi­teles kifejtésére; És azután az ilyesféle bevezetésnek és beiktatásnak a rendjét együtt az ellent­mondók és az idézettek neveivel - ha lesznek ilyenek - valamint az iktatáson megje­lent szomszédok és határosok neveivel és a kitűzött időponttal a szokásos módon hűségesen megírjátok; Másképpen ne cselekedjetek; Kelt Tárcsa faluban, 4 az 1647-ik évben augusztus 25-ik napján;" Az irat másolat, beillesztve azon pernek az iratsorozatába, amelyet 1756-ban indított Grassalkovich Antal Vörös Mihály és Fodor Pál ellen. Végig latin nyelvű. A fogalmazás terjengős, több helyen eltér a szövegszerkesztés szokásos menetétől. Magyarul és nyomtatásban még nem jelent meg. Lelőhelye: OL P-518. Orczy család levéltára. Possessionaria familae Orczy. 26. csomó Nr. 2. Tpo. 3 Kis-Heves vármegye nem volt, a kifejezés csak tájolás Heves és Külső-Szolnok egyesített vármegyéken belül, a tiszántúli részek megjelölésére. 4 Tárcsa valószínűleg Draskovich János nádor birtoka és lakhelye volt, de nem tudtuk azonosítani. Lehetett: Tárcsa (Tarcsafürdő) (Vas vra.), Erdőtarcsa, Értarcsa, Kerepestarcsa, Kistarcsa, Köröstarcsa, Mosontarcsa és Nagytarcsa egyaránt, de Tarcsafalva (Udvarhely vm.) is elképzelhető. 5 GRASSALKOVICH Antal 1736-tól báró, 1743-tól gróf, gyaraki (Ürmény, 1694. március 6. ­Gödöllő, 1771. december 1.) királyi személynök, kamaraelnök. 247

Next

/
Oldalképek
Tartalom