Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

90. Muhara szolnoki basa levele Hosszútóthy László váradi püspökhöz, amelyben kéri, hogy Túrpásztó élésétől tiltassa el az önkényeskedő magyar megtámadókat azért, hogy csak kizárólagosan ketten birtokolják azt (1642. június 17.)

Én csudálkozom szomszéd úr, barátom, Azt írhatták, hogy nagyságodnál ők urat mást ne uraljanak; Magyarországnak jó gondviselő urai hová lőttek? Immár teljességgel, mind gyap­jastól, bőröstől, húsostól maga uralló urai és reáküldött hatalmas tolvaji megemész­tették, csak a csontjuk csontok maradt; Maga nagyságod nemcsak [az] külső dolognak igazgató, fő gondviselője volna, holott [az] belső léleknek is jó igazgatója nagyságod, A szegény ügye [igye] fogyott parasztság [csak] az mi és nagyságod oltalma alatt maradhatnak meg! Elég Magyarországon az igaz törvény? Kihez fordul, ha igazsága vagyon nagyságodnak? Miért tehát a császárt s király képeit 5 Magyarországnak [az] főgond­viselő urait meg nem keresi felőlük nagyságod? Ha Magyarországon volnának vala­hol urak, hivatná [hittana] el nagyságod őket ország gyűlésére, akkor kiki maga igazságát mutatván, kinek nagyobb közi volna, bírná [Túrpásztót] igazsággal, Ne nyúzzanak, fosszanak az sok hatalmasok; Tudják, [hogy] eleintén a papok jószága volt, maguk is inkább akarnák nagy­ságodat uralni, En is akarnám, ha uralhatnák nagyságodat [az] nyavalyások, 6 Ami legjobb azt cselekedje vélek, mert hacsak azon lesznek, meg nem maradhatnak, Kénytelen [kintelen] leszek onnan őket elvinni és más faluba vinni, 7 ha nagyságod jót nem tészen szegényekkel; Hol [van] Magyarországnak [az] igazsága, hol [az] igaz törvénye? Ezek szegé­nyek mind juhok, mindenfelé tépik, szaggatják a sok hatalmasok, Nagyságod tiltaná el tőlük, ha igazsága volna nagyságodnak hozzájuk, De látjuk Magyarország csak [az] Istennek az büntető ostora, Nem is kerülheti [el], mert ha nagyságod magyarnak akarja tenni [az] császár után való gondviselőkkel tiltassa el; Annakutána akié lészen [Túrpásztó] bírja, Ne csak mindenki [mindenik] fossza és nyúzza; Nagyságod is parancsoljon az szomszédságban, minden tisztességes dologban igyekezem kedveskedni nagyságodnak; Választ várok nagyságodtól; Ezeknekutána éltesse Isten nagyságodat jó egészségben; Kiadatott Szolnok várában [in arcé Szolnok], az 1642-dik évben, június hó 17-ik napján; Nagyságodnak jóakaró szomszéd úr barátja Muhara basa szolnoki főbég" Az irat Keresztúri József Alajos: „ Compendiaria Descriptic Fundationis [...] Episcopatus et Capituli Magnó Varadiensi" című munkájában található a 251-253. olda­lon, amely 1806-ban Nagyváradon készült. Lelőhelye: OLVASÓKÖNYV Szolnok megye történetéhez. Szerk. Antal Árpád. Szolnok, 1969. - a 22. számú szemelvény a 35-36. oldalon. 4 Azaz Túrpásztó nem zárt - utcás-soros - települést alkotott, hanem szétszórt szállásrendszert, amely nehezen volt védhető a támadók ellenében. 5 A császár és a király képei a nádor és az országbíró voltak. A nádor ebben az időben Esterházy Miklós (1625. október 25. és 1645. szeptember 11. között), az országbíró pedig Homonnai Drugeth János (1636-1645 között) volt. 6 Ez már a második felajánlkozása a szolnoki főbégnek. 7 Ez viszont nyílt fenyegetés, amelyet a török, mint „végső érvet" gyakran be is váltott. 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom