Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)

65. Radics István visszaemlékezésszerü vallomása arról, hogy a jászapáti „pusztakeresők" hogyan szállták meg Kunszentmártont - 1719. május 28

világátúl meg fosztatván, idejének 94-dik esztendeit Helségünkben el érvén, élő nyelvivel ezen Deductiót maga declarálta,

4 Meg Szállók pedig az többiek ezek: Tótth Mátyás, Radics Gergely, Nagy Miklós, Faragó Péter, Baktaj Mártony, Pente Istvány, Józsa János, Kiss Balázs, Szilvasj Mártony, Kovács János, Juhász Gáspár, Gyenes Albert, Gyenes János és más Szegény sorsú emberek; De a nevezettek az Helségnek első zsengéjében, a Határok ki keresésiben, és más minden impetitiók

5 ellen Szorossan és Hathatóssan éjjel nappal dolgoztak: Kik(ne)k munkálkodások által a Posteritások

6

, már most békességben Laknak; Az meg Szállás volt Anno 1719. Pünkösd Szombattyán [1719. május 27-éri\" Az írás magyar nyelvű, minimális latin műszóval. Az eredetileg folyamatosan írt szöveget bekezdésekre bontottuk. Az irat teljes szövegét ijj. Dósa József 1936-ban már közölte.

7 Kivonatosan közölte Benedek Gyula is a doktori disszertációjában.

8 Barna Gábor külön kötetben kitűnően elemezte 1994-ben

9 Lelőhelye: Sz. M. L. Megyei városok és községek (V-1901/a) Tanácsülési jegyzőkönyvek 1733-1848.3. kötet 9-11. illetve OL Filmtár 21.449. doboz. 4 Kinyilvánította, nyilatkozta. 5 Támadás, vád, kereset. 6 Utódok. 7 DÓSA 1936.-40. p. 8 BENEDEK 1974.-235. p. 9 BARNA 1994. 158