Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)

10. Az országnagyok meghagyása a váci káptalan részére a fehéregyházai Körös-szakaszon végrehajtott hatalmaskodás nyomozására - 1447. december 27

lonya] Antal vagy Kelecsényi [de Kelechen] István, mint a [királyi] emberünk a kúriából arra a helyre általunk kiküldve tudakolja az előrebocsátottakban az igazságot és a szóban forgó Lajos Jakabot a most következő Vízkereszt ünnepének a nyolcadára [1448. január 13-ra] idézze a jelzett panaszosok ellenében a jelenlétünk elé, hogy az előrebocsátottak ügyében magyarázattal szolgálhasson. Ha pedig azon felek között perszünet volna, azt figyelmen kívül hagyva tudassa vele [Szentmártonszállási Lajos Jakabbal], hogy az előbb mondott nyolcadon [1448. január 13-án], akár megjelenik előttünk akár nem, mi a megjelenő felek kérése alapján, az előrebocsátottakban eljárva úgy intézkedünk, ahogy a jog szerint üdvösnek látszik. És ezek után azon tudósításnak, idézésnek és nyomozásnak a rendjét az idézettek neveivel a mondott nyolcadra [1448. január 13-ra] a maga módján nekünk megírjátok. Kiadatott Vácott, Szent János apostol és evangélista ünnepén [december 27-én], az Úrnak az 1447-dik évében; E hiteleshelyi aktus Hunyadi János kormányzósága alatt (1446. június 5-től kormányzó, amelyről az 1452-53-as országgyűlésen -1453 elején - lemondott) történt. Hunyadi az 1440. május 15-én csecsemőként királlyá koronázott és gyermekkorú V. László király helyetteseként bizonyos megszorításokkal gyakorolta a királyi jogokat. A királyi bíráskodás gyakorlatában pl. egy 12 tagú tanácsot rendeltek mellé, amely a főpapokból (érsekekből, püspökökből), a bárókból (barones) és az előkelőkből (proceres) tevődött össze. Mivel ez az oklevél témája a királyi bíráskodás jogkörébe tartozott, az eljárásjoga a Hunyadi János kormányzó mellé rendelt - országnagyokból álló - tanácsot illette meg. Az oklevél 1448-dik évi átírás. Teljes szövegű és latin nyelvű. Nyomtatásban először 200 l-ben jelent meg Benedek Gyula fordításában. Lelőhelye: OL DL 14.137. 8 12 és fél oklevélsorban a váci káptalan 1448. január 4-én kelt jelentésének az érdemi részét hagytuk ki. Ebből kiderül, hogy a nyomozás és idézés 1447. december 30-án történt, és az eset igaznak bizonyult a Békés vármegyében lakó nemesek vallomása szerint. 9 ÖCSÖDI IRATOK 2001.-30-31. p. 33