Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)

45. Kunszentmárton, Öcsöd és Bábocka besorolása az Esztergomi Főegyházmegye egyházigazgatási hálózatába a nagyszombati zsinat jegyzőkönyvének a mellékletében - 1629. október 4

Kolbászszállás [Kolba Szállás], Marjalaka [Maria-laka], Szentmárton [Sz. Márton], Madaras [Madarász], ? [Marót], Nagypó [Nagypo], Orgondaszentmiklós [Orgonda-Sz. Miklós], Kakát [Pakat], Kába [Rába], Turgonyszállás [Turkon-szállás], ? [Vj-szállás] 4 [...] 5 Az irat nyomtatott másolat, amely 1742-ben készült Pozsonyban, része egy végig latin nyelvű ősnyomtatványnak. Ez az ősnyomtatvány gyűjteményesen foglalja magába az Esz­tergomi Főegyházmegye 1016és 1734 között tartott egyházi zsinatainak a jegyzőkönyveit. Az összeírásból nem derül ki egyértelműen, hogy a fenti helyeken működő plébániákról van-e szó, avagy csupán a több évszázados jogfolytonosságot kívánja rögzíteni „ emlékez­tető" formájában. 6 Azt viszont egyértelműen bizonyítja, hogy a Kis- és Nagykunság a keresztség felvételétől római katolikus és az Esztergomi Főegyházmegye egyházigazgatása alatt állt, legalábbis a reformáció kezdetéig (kb. 1570-ig). Nagyon fontos jelzés az is, hogy Túrkevét, Túrkeddit és Túrpásztót nem sorolja a főegyházmegye parókiái közé, ami összhangban van az eddigi ismereteinkkel. 7 Lelőhelye: P. Carolus PÉTERFFY: Sacra concilia ecclesiae Romano-Catholicae in Regno Hungáriáé. Posonii Anno M.DCC.XLII. Pars secundo 270. Itt lehet szó Karcagújszállásról, de Kisújszállásról is. Mindenesetre az egyik bizonyosan hiányzik a felsorolásból. Itt a második függelék következik, amelynek a tartalma semmi kapcsolatban sincs a jelen kérdés tárgyalásával. Mindesetre bizonyos „kapaszkodót" nyújt az, hogy a vármegyék (pl. Hont vármegye) esetében a plébániák a zsinaton megjelent plébánosok neveivel együtt vannak felsorolva, míg a Nagykunság esetében nem olvashatók a plébánosok nevei. Túrkeve, Túrkeddi és Túrpásztó ugyanis az egri püspökség egyházigazgatása alatt állt, sőt an­nak a gazdasági értelemben vett birtokát is képezték. 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom