Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)

51. A garamszentbenedeki konvent jelentése Wesselényi Ferenc nádornak arról, hogy az 1665. augusztus 10-én kelt parancsára végrehajtották a bevezetést és a beiktatást Tiszapüspöki és Szajol falubirtokok, valamint Istvánháza és Szentpéter puszták egészére kiterjedően - 1666. augusztus 22

erősségében (mivel a török veszélytől való félelem miatt a fentírt jószágok helyszínére elmenni egyáltalán nem mertek) ugyanitt a javaknak a szokásos iktatása biztonságosabb és szomszédosabb helyére valamennyi szomszéddal és határossal úgymint az egyaránt nemzetes és nemes Batik Péterrel Pest vármegye alispánjával, Bátori [Batori] Lászlóval Heves és Külső-Szolnok vármegyék alispánjával, Tassi Mihállyal, Barsi Jánossal Pest vármegye szolgabírájával, Gyöngyösi Istvánnal, Subicz [Subitz] Pállal, és Balogh Mihállyal Heves és Külső-Szolnok vármegyék szolgabíráíval, Hamvay Ferenccel, Pápai Péterrel és Jánossal az előbb megnevezett [Heves és Külső-Szolnok] vármegyék esküdt ülnökeivel, Mocsáry Ferenccel, ugyanazon vármegyék jegyzőjével. Mihalik Miklóssal, Dorogffy Istvánnal, Serényi [Sserény] Lukáccsal Heves és Pest [vármegyék], Spáczay János Nógrád [vármegye], Vik Tamás Pest vármegye esküdt ülnökeivel, a Pest vármegyei Izsák [Jsák] falubirtokból való Bíró Balázs megfigyelővei, a Pest-Solt vármegyékben lévő Szentmárton falubirtokból való Fias Pállal és más a szokásos módon oda törvényesen meghívottakkal megérkezve bevezette a szóban forgó egyaránt nemzetes Borffőy Bory Györgyöt, Diósi Andrást, Vukovics Miklóst, Mednyánszky Pált a megnevezett falubirtokok és puszták, valamint az azokban bírt királyi jussok birtokjogába; és ugyanő ugyanazoknak, valamint az azok örököseinek és utódjainak beiktatta ugyanazokat [a jószágokat] örökös birtoklásra az előre bocsátott főméltóságú [nádor] úr ajándékozása erejével, az őket megillető jogcímen, az ugyanazon [jószágoknak] az összes tartozékával, valamint a hasznával; A bevezetésnek ugyanazon időpontjában és helyén [azonban] a nemzetes Mocsáry Ferenc - a nemzetes Földvary Mihály nevében és személyében, valamint az egész [Földvary] família nevében és személyében - Istvánháza puszta, valamint a nemzetes Fáy László nevében és személyében az Istvánházán lévő birtokrésze, továbbá a Szajol és Tiszapüspöki falubirtokokban bírt birtokrésze beiktatásának a szokásos módon ellentmondott; Végül [pedig] itt a [garamszentbenedeki] konventben a szokásos tizenöt napos határidőn belül

3 - a nemzetes Jakabházy Mihály lánya, a nemes Jakabházy Anna úrnő és az úrnő lánya nevében és személyében ezek örökségi joga címén - a Püspöki falubirtokban, valamint a többi jószágban végrehajtott beiktatásnak Ondrecsek Lőrinc ellentmondott; Ezért az előrebocsátott módon megtett ellentmondások miatt a [konventí] közhitelű bizonyságunk a megnevezett Mocsáry Ferenc közbejöttével a nemzetes Földvary Mihályt és az egész Földvary családot. Továbbá az ugyanazon [konventí] közhitelű bizonyságunk hasonlóképpen Mocsáry Ferenc közbejöttével a nemzetes Fáy Lászlót és ugyancsak a nemes Jakabházy Annát és a lányát a félnemes [agilis]

4 Ondrecsek Lőrinc közbejöttével; 3 Vagyis fellebbezni 15 napon belül két helyen lehetett: a helyszínen vagy később az illetékes konventben. 4 Libertinus néven emlegették olykor egyes falusi iparos elemeket, a lelkészeket, és jellegzetes réteget alkottak a nemes lányt feleségül vett jobbágyok, az úgynevezett agilisek vagy félnemesek (seminobilis), nőnemesek. Ez utóbbit még a földesúri joghatóság alól is kivették, leánynegyedből származó nemesi birtokuk teljesen adómentes volt, ami túlment a típusos libertinus-kedvezményeken. 126