Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)
18. Egy istvánházai birtokrész átvallása fejváltság-díj fejében - 1511. szeptember 15
18. Egy istvánházai birtokrész átvallása fejváltság-díj fejében 1511. szeptember 15. „A hajdani Sápi [de Saap] Lőrinc fia, nemes [Sápy] László 1 előttünk személyesen megjelenve, magára vállalta a fiainak - Lászlónak és Istvánnak - valamint lányainak Jusztinának, Annának és Krisztinának, továbbá valamennyi más legközelebbi testvéreinek illetve vérrokonainak a kötelezettségeit és terheit, önként vallomást tett és a következő módon nyilakozott; Hogy miután őmaga korábban bizonyos cselekmények elkövetése miatt - Nemzetes gyalui Vas László ellenében [Contra Egregium Ladislaum Was de Gyalw] - a jog szellemében és törvényesen fejváltsággal elmarasztaltatott. Ennélfogva ugyanazon Sápy [Saapy] László akarván magát a három-három választott és kirendelt, feddhetetlen, becsületes és nemes ember 3 ítéletére bízni; a Külső-Szolnok megyében Istvánháza, Szajol, Püspöki [Isthwanhaza, Zayol, pyspeky], nemkülönben a Pest megyében Mikebuda és Dány [Mykebuda, Dan] falubirtokokban lévő és birtokolt összes birtokrészét - amelyek tudniillik [egyébként is] az említett Vas László 4 kezében voltak zálogként - az összes hasznaikkal és vala1 Feltehetőleg (Tisza)sápi Lászlóról van szó. Az pedig bizonyos, hogy valamilyen ágon rokona volt gyalui (III.) Vas Lászlónak, ugyanis a főbenjáró vétségét csak vérrokon nemesek esetében lehet fejváltság-díj büntetéssel sújtani. (Werbőczy: Tripartitum II. rész 42. cikkely 5. és 6. §.) 2 FEJVÁLTSÁG-ra : (redemptio capitis vagy emenda capitis vagy homagium) olyan főbenjáró vétséget elkövető személyeket ítéltek, akik egyháziak, nők vagy nemzetségi atyafiak voltak. Az ilyen állásúakat nem lehetett ugyan letartóztatni, megbüntetni vagy lenyakazni, de azonnal elvesztették az összes ingó és ingatlan birtokukat, és fej váltságdíjat kellett fizetniük a felperesnek 200-400 forint értékben. A nők elveszítették a hitbérüket és a nászajándékukat is. Fejváltságra a következő főbenjáró vétségekért lehetett ítélni a fenti státusúakat: a nemes házába való berontásért; a nemes megveréséért; a nemes megsebesítéséért; a nemes indokolatlan letartóztatásáért; a bármiféle nemesi birtokjog elfoglalásáért; a nemesi birtok tartozékának az elfoglalásáért. (Werbőczy István: Tripartitum II. rész 42. cím 5-6. §.) 3 Vagyis az ítéletét nem a megyei nemesi törvényszék szabta ki, hanem az ún. „fogott" illetve „fogadott" bírák. 4 Vas László tősgyökeres külső-szolnoki birtokos nemes volt, nemesítése idején Gyalun (ma Kungyalu) lakott. A nemzetség genealógiájában a III. Vas László, a jelenlegi ismereteink szerint kilenc évben (1498, 1499, 1500, 1501-1503, 1510, 1515, 1519) volt Külső-Szolnok vármegye alispánja, négyszer pedig (1522-1525) főispánja. 52