Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)
75. Csongrád vármegye tisztviselőinek a bizonyságlevele arról, hogy a határjelek helyszíni szemléje alapján bizonyossá vált, hogy Ecser pusztának a vitatott része nem a kunszentmártoniak, hanem a szentesiek birtokában van - 1730. augusztus 4
határain belül lenne - a szemügyre vételünknek alávetette [oculatae revisioni nostrae subjicit] és magának a jövőbeli nagyobb biztonságára, az Ecser nevezetű puszta határainak a védelme és megőrzése céljából ezt megengedni szándékozott törvényes eljárással; Amely északi irányban lévő helyszínre kiszállva és a népiesen Ecseri Kettős halomnak 4 nevezett dombra felmászva ténylegesen felújított határjellel elválasztva találtuk Szentmárton falubirtok és Ecser puszta területét [renovatam metaliter separantes Territórium Possessionis Sz. Marton etPraedy Ecser invenimus]; Egy másik - az ugyanazon Ecseri Kettős-halom nevezetű domb szomszédságában lévő - halmon legalább két felújítást nélkülöző határjelet [találtunk], de az alakzati formájuk alapján világosan felismerhetők voltak; Ugyanennek a középpontjától nyugatra egy másik - felújításban szintén elhanyagolt - közbe eső határjelet [aliam Metam Cursualem itidem Renovatione indigentem] [találtunk]; És innen kb. 500 lépésre egy a környékből jól kiemelkedő - az Ecseri Kettőshalom rendjén a második, kissé nyugatra helyezett - határjelet [leltünk]; [amelyek által] elválasztottnak találtuk és helyszíni szemléztük Ecser területét a kiskunsági Szentmárton falubirtoktól [Territórium Ecser a possessione Minoris Cumaniae Sz. Marton sequestrantes reperymus, occulatae revidimus], valamint a régi határjelek alakzati állapota alapján bebizonyíttatott, hogy abban [az Ecser pusztában] a szentesi lakosok folyamatos és nyugodt használattal birtokosok voltak, Valamint megértettük és megtudtuk, hogy a dombon a megvizsgált határjelek szerint - tudniillik az Ecseri Kettős-halom névvel jelölt dombon - közbe eső határjel volt; Amely ily módon végrehajtott helyszíni szemléről a méltóságos feljebbvaló [Principális] úr fentnevezett jószágigazgatója [Gálos Mihály] óvása céljából a pecsétünkkel és aláírásunkkal megerősített bizonyságlevelet kiadni rendeltük; 5 A fentírt évben, helyen és napon [1730. augusztus 4-kén]; Zsámbokréti [Sambokretj] Miklós, s.k. a tekintetes Csongrád vármegye főszolgabírója P. H. Insitoris [?] János s k az előbb említett tekintetes Csongrád vármegye esküdtje" P. H. Az irat eredeti, végig latin nyelvű, jórészt ép gyűrűspecséttel ellátva. Az irat szövegezésének stílusa nem a szokásos „ klasszikus " hagyományokat követi. Nyomtatásban még nem jelent meg. Lelőhelye: OL P-418. A Károlyi- és a Harruckern-család levéltárai. 3. csomó Fasc. F. Nr. 15. 53-54. 4 Az Ecseri Kettős-halom napjainkban is ismert „Kettős-halom" néven, amely Kunszentmárton belterületétől délre és a település határa közelében található. - Vö.: TÓTH 1988. 397. p. 5 A helyszíni szemlét végrehajtó és arról bizonyságlevelet kiadó személyek alapján egyértelmű, hogy Ecser 1730-ban Csongrád vármegyéhez tartozott. 184
