Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)

3. I. Lajos király bizonyságlevele arról, hogy Szentmártoni Mihály mindenkit eltiltott Szentpéter falubirtok megvételétől és elfoglalásától 1377. május 9

3. I. Lajos király bizonyságlevele arról, hogy Szentmártoni Mihály mindenkit eltiltott Szentpéter falubirtok megvételétől és elfoglalásától 1377. május 9. „Mi, I. Lajos

1

, az Isten kegyelméből Magyarország, Lengyelország, Dalmácia stb. királya, a jelenlegi [levéllel] adjuk emlékezetül; hogy a Szentmártoni [de Zenthmarthon] Péter fia Mihály a saját és a János [nevű] fia, továbbá Gedő fia Tamás

2 Gombócsi [de Gomboch] Póka fia István a Mikói [de Myko] Gusztáv fia János személyében a felségünk jelenléte elé érkezve; a Szentpéteri Pető [pethew de Zenhpeter] fiát Pált az ugyanazon Szentpéter nevezetű falubirtoka;

3 Továbbá Drági [de drag] Jakabot és az ugyanő fiait [Drági] Pétert, Miklóst és Jánost, valamint Dombai [de Dómba] Mihályt, továbbá az ugyanoda való Miklós fiát Jánost és mindenki mást a Szil [Zyl] nevezetű [szentpéteri] birtokrésze; megvásárlásától, elfoglalásától, az ugyanoda már megtett vagy megteendő betelepedéstől előttünk és a jelenlévő közhitelű bizonyságunk útján ellentmondva eltiltott és eltiltva megellenzett; Kiadatott Klusón [in clusenna]

4

, az Úr mennybemenetele [áldozócsütörtök] napját követő legközelebbi szombaton [május 9-én], az Úrnak az 1377-dik évében." Az oklevél eredeti, a hátlapján a nagy királyi pecsét látható, amely zsinórral átfűzött, és az átnyomata részben takarja a szöveg hat sorának a közepét. Végig latin nyelvű. Jelen ismereteink szerint ez az első (legkorábbi) olyan oklevél, amelyben említésre kerül Kunszentmárton neve, jóllehet személynév alakzatban. 1 LAJOS, I., Nagy : ( ?, 1326. március 5. - Nagyszombat, 1382. szeptember 10.) magyar király (1342.-1382.) 2 Az eddig felsorolt személyek nagy valószínűséggel szentmártoni lakosok voltak. 3 így bizonyos, hogy 1377-ben Szentpéter birtokosa a Szentmártoni-csalad volt, bizonyára nemesi státusban. 4 Klusó (latinul Clausenna, szlovákul Klyusó, németül: Klussow): a történelmi Sáros vármegye szekcsői járásában lévő kisközség. I. Lajos 1377 májusában ezt a vidéket járta, úgy tűnik, a diósgyőri várból kiindulva. - Ma Szlovákiában, Sáros megyében, a bártfai járásban Kolossó néven kisközség. 17