Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)
68. Kunszentmárton összeírása - 1720. november 28
Kunszentmárton saját területén belül az egyszerre művelhető szántóföldek kapacitását minimum és nyilvánvalóan 800 pozsonyi mérőre 7 lehet tenni; [...]• Kiadatott Pozsonyban 1720. november 28-án; A tekintetes Komárom vármegyéből a Jászságba és a Nagykunságba kiküldött összeírok; Nedeczky Mihály s.k. Baranyay Imre s.k." P. H. P. H. Az összeírás eredeti, az összeírok gyürűspecsétje sértetlennek látszik. A forrás ránk maradt másolatban is, amelyben sok az elírás és ráadásul csak kivonatos közlés? A nyelvezete mindkettőnek latin. Nyomtatásban még nem jelent meg. Lelőhelye: OL N-79 Regnicoláris levéltár. Lad. DD Nr 5. frusta 17. 1720-ik évi országos összeírás. Nagykunság összeírása. 28-31. Illetve: OL Filmtár. 3133. doboz 498-501. Az összeírás alapján és az egykorú helyzet ismerete szerint több helyi jellegzetességre tudunk rámutatni. Például feltűnő lehet, hogy Kunszentmárton viszonylag későn települt újjá, mert hiszen erre már 1711-től lehetőség volt. Anélkül, hogy minden körülményt ismernénk, bizonyos, hogy ebben közrejátszott az ellenreformáció is. Amelynek a jegyében ugyanis a földesurak elsősorban a katolikus jobbágyok érkezését várták. Ez a várakozás különösen élhetett a királyi kamarában - Kunszentmárton földbirtokosában - amelynek az ilyen irányú kivárása is okozhatta a késői újjátelepülést. ° Kunszentmártonról el lehet mondani azt is, hogy alapos gyanú sugallja azt, hogy az összeírás nem a valós helyzetet tárja elénk. Vagyis feltételezzük, hogy 1720-ban már többen laktak Kunszentmártonban, mint ahogy az az összeírásból kitűnik. Ebbeli meggyőződésünket egyrészt az egyházi anyakönyvek születési bejegyzéseire," másrészt annak az ismeretére alapozzuk, hogy a jászkun főkapitány Orczy István parancsára bizonyára a Kunszentmártonba szökötteknek is el kellett bújni az összeírok elől. n Külön megemlítésre kívánkozik az is, hogy a megye településeihez viszonyítva igen magas a megművelt földek abszolút mennyisége. Az ebből egy családfőre jutó nagyság pedig egészen kiugró. Megállapítható az is, hogy a nemzetségi folytonosság nem mutatható ki az összeírás alapján két okból is. Egyrészt azért, mert az 1683 előtt Kunszentmártonban lakók névjegyzéke nem áll rendelkezésünkre, másrészt az 1677-1680. keltezésű iratban (52. sorszámú) szereplő személyeknek vagy az utódaiknak még a vezetékneve sem található az 1720-ik évi összeírásban. 7 A pozsonyi mérő: A mérő alapjában űrmérték, illetve gabonamérték volt. Ebből alakult ki a földmérték-egysége oly módon, hogy a vetőmagszükséglet egységi mennyisége - itt egy mérő - egyértelműen területegységet jelölt meg. Ennek megfelelően egy pozsonyi mérő mintegy fél holdat jelentett. így a 800 pozsonyi mérő terület mintegy 400 holdnak felelt meg. 8 Itt hosszú oldalakon keresztül a Jászság és Kiskunság települései hasonló összeírása a következik. 9 Sz. M. L. - A Jászkun kerület nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok. (IV-l/b) Vegyes összeírások 1720-1844. Illetve: OL Filmtár. 40.685. doboz 28-31. 10 A kérdés részletesebb kifejtését lásd BENEDEK 1981. 11 Egyházi anyakönyvek. Kunszentmárton születési anyakönyve 1719-129. OL Filmtár. A 853. doboz. 12 Ennek az ügynek hivatalos kivizsgálása is volt. Az erre vonatkozó jegyzőkönyvi részletet lásd: BENEDEK 1974. - 237-239. p. 166
