Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)

67. Borzák Márton jászapáti lakos nyugtája, amelyben elismeri, hogy kártérítésként kilenc tallért vett fel a kunszentmártoni bíráktól - 1720. május 26

67. Borzák Márton jászapáti lakos nyugtája, amelyben elismeri, hogy kártérítésként kilenc tallért vett fel a kunszentmártoni bíráktól 1720. május 26. „Hogy nemes Kunszentmárton [kun Szent Mártony] becsületes bírák uraim jókegyelmek, nevezet szerint: Tóth [Tott] Mátyás, Radics István és Gyenes Albert uraim jókegyelmek által azon egy tulkomnak 1 az árát - melyet az öcsödiek [Öttsödiek] az határoknak 2 elvitatása [controverziája] miatt levágtak hatalmasul ­kilenc tallérokig jámborul megadták, a jelenlegi levéllel tanúsítom [praesentibus recognoscálom] és jókegyelmeket azon dolog iránt úgy nyugtatom [quietalom], hogy ezentúl semminemű igényem [praetensiom] nem lehet, minthogy az meghatározás [limitatio] szerént jókegyelmek megelégítettek [conteltáltak]; íratott Jászapátin, 1720. május 26-ik napján [Signatum Jász Apáti die 26 May 1720]; Nemes Jászapátin lakozó Borzák Márton X vonása 3 [Előttem és általam] Matusek János községi esküdt jegyző előtt és által" Az irat magyar nyelvű, kevés latin jogi műszóval. Eredeti. Nyomtatásban még nem je­lent meg. Lelőhelye: Sz. M. L. (V-1901) Megyei városok és községek. Kunszentmárton város levéltára. 754. csomó Fasc. 32. Nr 5/a. 1 A tulok azaz más néven ökör. 2 Itt valószínűleg az 1720. február 28-án kelt iratban leírt eseményekre hivatkozik. 3 Az írástudatlanok névaláírás helyett X-et írtak az iratokra hitelesítésül. 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom