Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)

1. A Nyulak-szigeti apácák kényszer hatására eladták Pócs falubirtokot 1333. július 6

hogy ugyanis a Szolnok megyében lévő [in Comitatu de Zolnok] Pócs [Poch] falubirtok ügyében - mivel egyrészt ugyanazon apácák, más részről az említett László között hasonlóképpen Gyalu [Galo], amely felé eső oldalon a Szerje vizét [Zerieveizét] jelölték határnak, továbbá Szentmiklós [Zenthmyklos], Mindszent [Minzenth], Himód [Hymud] és Baba

4 miatt a panasz nyugtalanító oka régebben fennáll - eljártak; amely Pócsot az apácák a hatályos oklevelek ereje alapján - István fia László és a közeli hozzátartozói csalárdsága ellenére, az említett Szerje adományozása címén örökösen megtarthattak és birtokolhattak volna, mégis a békesség kedvéért, az egyezség örökös biztosítására és szabályos lezárása céljából, számos érdemes férfiú tanácsára, Pócs falubirtokot, az összes hasznával és valamennyi bármilyen néven nevezhető tartozékával - amelyeket az ugyanazon apácáknak, az említett Szerje által adományozottnak felismertek - magának István fia Lászlónak, a fiai fiainak, ötven márkáért, amelyet [Lászlótól] előttünk megkaptak, megtartás és birtoklás céljából örökjogon és visszavonhatatlanul átengedték; mivel azonban ugyanazon oklevélben, ugyanazon apácák több falubirtokának a neve szerepelt és azt emiatt Lászlónak odaadni nem tudták, kötelezve magukat elvállalták, hogy ha az idők múltával az oklevelet László vagy az örökösei ellen [valaki] bemutatná, akkor állhatatos erővel megvédelmeznék; amely dolognak az örök emlékezetére és megerősítésére, a felek kérésére a jelenlegi levelet kiadandónak rendeltük, a pecsétünkkel megerősítve; Kiadatott [Budafelhévízen] Szent Péter és Pál ünnepének a nyolcadán [július 6-án], az Úrnak az 1333-ik évében. i-f" Az oklevél nem eredeti, de hiteles és teljes bemásolás (átírás), egy 1504. május 16-án keltezett oklevélben. Szövege nagy kiterjedésben nehezen olvasható foltosság, helyenként pedig papírkitörés miatt. Végig latin nyelvű. Nyomtatásban - latin nyelven - 1938-ban már közölte Bártfai Szabó László. A közléskor azonban nem jelezte a forrás helyét, sem azt, hogy oklevélsorozatból emelte ki. Bár az oklevél csak Szolnok megyében lévőnek nevezi Pócsot, a vele együtt átírt és 1382. november 3-án kelt oklevélből megállapítható, hogy valójában Külső-Szolnok megyéről van szó. Lelőhelye: Országos Levéltár (OL) Diplomatikai Levéltára (DL) 86.484. 4 Gyalu ma Kungyalu, Szentmiklós puszta Mezőtúrtól északkeletre a Berettyó partján van, Baba ma már nem létezik, de ma is élő földrajzi nevek (Baba-halom, Baba-csatorna) alapján Tiszakürttől keletre kell keresni, Mindszentet és Himódot nem tudtuk azonosítani. 5 Itt négy és fél oklevélsor terjedelemben a kérést alátámasztó második oklevél (13 82. november 3.) teljes szövegét, három oklevélsornál valamivel nagyobb terjedelemben II. Ulászló 1504. május 16-án kelt oklevelének a zárórészét hagytuk ki. II. Ulászló a zárórészben elrendelte a privilégiális formában történő átírást és annak a kiadását Istvánházi Istvánnak. 14