Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)
61. Orczy (II.) István jászkun főkapitány Szentmárton megszállását engedélyező levele - 1717. május 24
61. Orczy (II.) István jászkun főkapitány Szentmárton megszállását engedélyező levele 1717. május 24. „Én, alábbírt, adom tudtára mindenkinek, azkiknek illik, hogy [az] felséges elöljáróm [Principálisom] 1 engedelméből és úgy javainak is vigyázására, meglétére engedtem az nemes Nagykunságban lévő Szentmárton [Szent Mártony] nevű pusztának némelyek megkeresésére [requisitiójára] [az] megszállását, ily feltételek [conditiók] alatt; hogy [ha] valakinek tetszeni fog, szabadon szállhassák és áttelepíthessék [transferálhassák] magukat az említett pusztának [az] megszállására; és három esztendeig szokás szerint is felmentetnek, 2 hogy mind [az] beszállásolástól, 3 és mind pedig a szekerezéstől [szekerestől] 4 és más efféle adózásoktól [Censusoktól] mentesek [immunisok] lesznek és felmentetni [immunitáltatní] fognak, és tartatni fognak oly nemesi szabadságban, valamellyel [az] egyéb nemes kun helyek megajándékozva [condonáltatva] vannak; 5 Mindazáltal, hogy azon három esztendőnek haszonvétele éppen semmibe ne látassék menni, azon három esztendőre azon haszonbért [arendát], melyben ekkoráig is vala ez bérelve - úgymint harminc rajnai forintokban - esztendőnként tartoznak letenni, Nem vigyázván arra, hogy szaporodván [a lakosság] 7 több jövedelmet is szolgáltathatna; 1 A „felséges Principális" Ferenc Lajos herceg, a Német Lovagrend nagymestere. 2 A felmentés szokásos időtartama 3-6 év volt, így a három év nem volt elég méltányos, tekintettel arra, hogy Kunszentmárton a Rákóczi-szabadságharc alatt elpusztult. 3 Ez a téli katonai beszállásolás alóli mentességet jelenti, amely kétségtelenül nagy előnyt jelentett. 4 Ezúton az évenként szokásos 1 -2 nagytávolságú és több kistávolságú szállítástól mentesülnek, amelyet a földesúr érdekében kellett volna elvégezni. 5 A „nemes kun" kifejezés egy kicsit sántít, mert jobbágysorban éltek a kunok. A nemesi létre csak halványan utal az a tény, hogy a földesúr földjét haszonbérben [árendában] művelhették, ami nem adatott meg a földesúri jobbágyoknak. 6 Pillanatnyilag nem tudjuk, hogy a kunok 1721 után meddig haszonbérelhették a földeket. 7 Ez a kitétel arra utal, hogy már 1717-ben is lakták Kunszentmártont, másrészt, hogy előre látható volt a lakosság jelentős szaporodása. 145