Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)

56. Kunszentmárton a Pentz-féle összeírásban - 1699. október 31

56. Kunszentmárton a Pentz-féle összeírásban 1699. október 31. „A Jászság és úgy a Nagy-, mint a Kiskunság ezen 1699-dik évi szeptemberében kezdett és a folyó év október végén befejezett, 1700. február 16-án Budára felterjesztett és a könyvelés által 1700. február 17-én felfektetett összeírása; amely készült a méltóságos Kay udvari kamarás bizonyos, igen méltányolt parancsára, az őfelsége, a német-római császár

1 egri kamarai jószágigazgatója [prefectusa] Pentz Johann Kristóf [keze] által, a jászok és a kunok kirendelt alkapitánya, Sőtér [Söter] Ferenc jelenlétében, azonkívül a tisztelendő egri székesegyházi kanonok és jászberényi plébános Franyó Mihály úr esetenkénti bevonásával; [...]

2 Kunszentmárton az elhagyott nagykunsági falubirtok összeírása [Conscriptio Desertae Possessionis majoris Cumaniae Kun St. Marktori] „Csongrádtól egy mérföld távolságra fekszik a Körös [Keres] folyó mellett; Van egy kőből épített temploma; A [létezésé] legelőször az 1683-dik évben ért véget és [most] elhagyott [unbewohntf Határos kelet felől Veresegyházával [mit veres Egyhász], nyugat felől [occident] Szentlászlóval [mit St. Laslo], dél felől [gegen mitdag] Ecser [Ester] és észak felől [gegen Mitdernacht] Szentandrással és Öcsöddel [mit S. András undt Otsöd]

4

; És Vásárhelytől három mérföldre van; Kitűnő talaja van, gazdag az állattartó képessége, vannak iható és hasznot hozó morotvavizei, valamint van nádasa; Valaha itt 40 jó gazda lakott;

5 1 I. Lipót magyar királyról van szó. 2 Itt sok oldal terjedelemben a jászsági és nagykunsági települések hasonló összeírását hagytuk ki. 3 Pontos fordításban: lakatlan (unbewohnt). 4 A világtáj szerinti tájolás az egész összeírásban pontatlan. Az oka ismeretlen. 5 Lásd az általunk is közölt 37. számú iratot. 134