Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)

1. számú ábra. Kunszentmárton térképvázlata

1670. június 18. Határnyomozás Kunszentmártonra vonatkozóan is, 1680. szeptember 20. A kamara engedélye Kunszentmárton megszállására, 1686 [ ] Sennyei István lovaskapitány megvásárolta Kunszentmártont Babay Zsigmondtól. Ezeken kívül még további lappangó oklevelek-iratok kerülhetnek elő, tovább árnyalva jelenlegi ismereteinket. A fontosabb iratok közé beiktattuk Barna Gábor: A mai Kunszentmárton megalapításának története című füzetben

26 közölt „Megszálló Levél" elnevezésű iratát Barna Gábor jegyzeteivel együtt. Amikor kötetünk címében is jelezzük, hogy a város fontosabb iratait egy kötetbe összegyűjtöttük, indokolhatatlan lett volna annak kihagyása. Köszönjük a sorozatszerkesztőnek, Józsa Lászlónak, a közléshez adott hozzájárulását. Szentpéter

21 a középkorban önálló település volt. Az első említésével az 1377. május 9-én kelt oklevélben találkozunk. Ekkor már falu státussal rendelkezett.

28 Ezt a minőséget nagy valószínűséggel az 1527-1542 között zajlott polgárháború alatt vesztette el, mert ezután csak puszta minőségben tűnt fel, utoljára 1666. augusztus 22-én. Hogy mikor lett Kunszentmárton szerves része, arra vonatkozóan semmilyen információra nem tudtunk szert tenni.

29 Tény azonban, hogy már a 19. és a 20. században is csak földrajzi név őrzi az emlékét Kunszentmárton területén belül „Péterszögi-szőlő"

30 illetve „Péterszög"

31 néven. A névalakja mindig Szentpéter (Zenthpether, Zenth pether). A megyei hovatartozása kétszer kerül említésre. Az 1382. november 3-ai oklevél szerint KülsőSzolnok, míg az 1663-ik évi irat szerint Csongrád vármegyéhez tartozott. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem kun település volt. A földrajzi helyét - méginkább a határvonalait - illetően nincsenek hiteles források. Úgy gondoljuk azonban, hogy a területének a központi része Kunszentmárton mai belterületétől dél-délkeletre, kb. 5-6 kilométerre lehetett, a Jaksor-ér által körülvett síkságon.

32 Ifj. Dósa József szerint az 1899/1900-as századfordulón az alapjait is megtalálták.

33 Istvánháza, amely ma külterületi lakott része Kunszentmártonnak - Kunszentmárton nyugati szomszédja - olyan vonzáskörzeti település volt, amellyel a jelek szerint semmi jogi vitája nem kerekedett a kunszentmártoniaknak. 4 A névalakja Istvánháza, különböző írásformákban: Istwanhaza, Isthwanhaza, Istwan haza, Esthwanhaza stb. A középkorban azonban egyidejűleg Pócsnak (Poch, Pooch, Pouch, Poots) is nevezték. 26 BARNA 1994. 27 Szentpéter nem tévesztendő össze az ugyanakkor Heves vármegyéhez tartozó Szentpéterrel, máshol Szentpéteregyházával (pl. 1409. október 12. OL DL 70.198.) 28 Ezt követően falubirtok volt a státusa: 1382. november 3-án, 1463. február 5-én, 1504. május 16-án, 1663-ban, 1665. augusztus 10-én és 1666. augusztus 22-én. 29 Kutatásunk során a 18. században még a nevével sem találkoztunk Szentpétemek. 30 Kunszentmárton 2. kataszteri felmérésű térképe. 1854. szeptember 10. A Péterszögi-szőlő 62 hold 1382 négyszögöl. (OSZK Térképtár BV 1501/1.) 31 Magyarország földrajzi névtára II. Szolnok megye. Bp., 1980. térképmelléklet (1:150.000). 32 Ahol 1872-ben még népes tanyavilág volt. - Kunszentmárton 3. katonai felmérésű térképe. 1872. 1:75.000 TiszaInoka 5264, vagy Zone 18ColonneXXII. szelvény. 33 DÓSA 1936.- 5. p. 34 Ezt az is elősegítette, hogy közöttük a Körös jó határvonal volt. 10