Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)
15. Giovanni Castaldo tábornok Mesterszállás és Kolbász falubirtokokat Fráter Györgynek adományozta (1551. július 23.)
15. Giovanni Castaldo 1 tábornok Mesterszállás és Kolbász falubirtokokat Fráter Györgynek 2 adományozta 1551. július 23. „Mi Baptista Castaldo János [ ] Fráter György váradi püspököt [ ] tudósítani rendeltük - hogy mivel a só kifejtésében a főtisztelendő váradi püspök úr sokat költött és semmi vagy csekély hasznot [ ] húzott [ ] sőt az erdélyi sókamarákban a már kifejtett sót a szervitorai fizetésére átengedte - hogy neki a főtisztelendő [püspök, Fráter] György úrnak két kun falubirtokot: Mesterszállást és Kolbászt [duas possessiones cumanicales Mesterzallasa et Kolbaz] az oda hajtandó ökreinek a legelője miatt, élete tartamára, megtartásra és birtoklásra adományoztuk. CASTALDO, Johann Baptista (1500-1562): nápolyi származású osztrák hadvezér I. Ferdinánd király szolgálatában. Csapatai élén 1551. április 27-én érkezett Erdélybe azzal a nem titkolt céllal, hogy Fráter György kormányzót megakadályozza a magyar állam erdélyi központjának a kiépítésében, valamint azért, hogy megszüntesse a török befolyást. A meghatalmazása széleskörű volt és kiterjedt birtokadományozásra is. Fráter Györggyel egyezséget kötött, de képtelen volt Erdélyt megvédeni. Árulást gyanított és ezért megölette 1551. december 17-én Fráter Györgyöt. 1552-ben kénytelen volt Erdélyt elhagyni. FRÁTER György (családi néven Utiesnic, anyja családi nevéről Martinuzzi'(Kamicic, (Horvátország), 1482. - Alvinc, 1551. december 17.) bíboros, horvát kisnemesi származású államférfi. Corvin János udvarában nevelkedett, majd 1504-ben Szapolyai István nádor özvegyéhez került apródként. Innen Szapolyai János erdélyi vajda (később király) szolgálatába állt katonának, majd a pálos rendbe lépett. 1529-től királyi tanácsadó, 1540-től az özvegy Izabella királyné és a csecsemő János Zsigmond gyámja, egyben Erdély és a Partium kormányzója volt. Politikájának legfőbb alaptétele az volt, hogy a keleti országrészben olyan erős központi hatalmat építsen ki, amely egyenlő távolságot tart mind Bécstől, mind Konstatinápolytól. Ezt Bécs különösen ellenezte, és miután békés eszközökkel nem tudta a célját elérni, Castaldon keresztül meggyilkoltatták. SZERVITOR: A 15-16. században a familiaritás rendszere felbomlott, átalakult. Az új formája a szervitori rendszer lett. Ezekből a nemes szolgákból (servitor) kerültek ki a nagyurak (dominus) várainak kapitányai, birtokaik gazdatisztjei, udvarbírái, vagy amint a példa mutatja: sótisztjei. Ezzel az új viszonnyal végleg megszűnt az azonos nemesi jogokról (una eademque nobilitas) szóló, Werbőczy által megfogalmazott tétel megvalósíthatóságának lehetősége. Irodalom: PANNON 1993. - 147. p. 44
