Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)

33. Rudolf király bizonyságlevele Öcsöd és Tatárszállás egészének az adományozásáról (1580. március 18.)

33. Rudolf király bizonyságlevele Öcsöd és Tatárszállás egészének az adományozásáról 1580. március 18. „Az Úrnak az 1580-ik évében, március hónap 18-dik napján [Rudolf] császári és királyi fenség által - a prágai várban, kétrétű papíron, nyitott formában készített, az őfelsége belülre, az alsó margóra nyomott titkos pecsétjével, valamint saját kezű aláírásával, a közönséges szokás szerint - kiadatott és kibocsátott ajándékozó levél. Amelynek az alapján őfelsége az Öcsöd nevezetű, Békés vármegyében [lévő és bírt] teljes falubirtokot, valamint a Külső-Szolnok vármegyében lévő és bírt Tatárszállás teljes pusztát

1 [Totalem possessionem Eocheod vocatam in Bekes ac totale praedium Tatár Zallas in Zolnok exteriorj Comitatibus existentes, habitas], amelyek korábban őfelsége Gyula nevezetű várához [ad Arcem Gywla vocatam] tartoztak, és amelyeket a nagyságos Sonneck-i Ungnád Kristóf [Wngnad de Sonnegh]' akkori egri várkapitány a nemzetes Rédey Pál egri katonának, őfelsége hívének adott szolgálati tevékenysége jutalmául - együtt az összes és valamennyi bármi nevezhető, a saját igaz és régi határaikon belül lévő és az azokhoz a jog szerint, valamint régtől fogva kapcsolni és tartozni rendelt hasznaikkal, valamint tartozékaikkal neki Rédey Pálnak adta, ajándékozta és juttatta, csupán az élete időtartamára [vita tantum ipsius durante], mások jogainak a sérelme nélkül." Az irat tartalmi átírás, végig latin nyelvű. Benedek Gyula már közölte nyomtatásban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyve 15. kötetében. ' Lelőhelye: OL E-227 Kamarai lt. Libri Donationum 3. kötet 147-148. 1 Tatárszállás Mesterszállás nyugati szomszédja volt, a Körös folyó jobb partján, Öcsöddel átellenben, attól északra. 2 Sonnecki Ungnád Kristóf egy általa kiadott és eredetiben fennmaradt iratban „Várasd, Heves és Borsod vármegyék főispánjának, a római császár tanácsosának és egri főkapitánynak" nevezi magát.(OL P-1868. Rhédey cs. lt. Öcsöd és Tatárszállás 1575-1729. 11. csomó 57. tétel 1.) Valójában azonban - legalábbis Heves és Külső-Szolnok vármegyéknek - csak főispáni helytartója volt, mint egri várnagy. Ugyanis 1572. július 1. és 1587. július 15. között Radéczy István, majd 1572. július 15., valamint 1596. június 17. között Naprágyi Demeter volt a főispán. (SUGÁR 1984. - 275-283. p.) 3 BENEDEK 2000 - 357-358. p. 82