Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)
Bevezetés
Bihar vármegyében (Biharváncsodban és Érkeserűben), Szentesen, Mezőtúron, valamint a Tiszakürt környéki Tisza mellékén tartózkodtak. Az újkori visszatelepülés Öcsöd újbóli és most már végleges megszállása - 1715-ben kezdődött. Néhány tényszerű megállapításra azonban nem találtunk elégséges bizonyítékot, ezért kihagytunk három olyan oklevelet és egy iratot, amelyeket korábban Öcsöd történetével kapcsolatba hoztak. Jelesen Haan Lajos az 1870-ben megjelent munkájában az írja, hogy Öcsöd szerepel a Váradi Regestrum 1217-ben kelt oklevelében. 7 Az állítást ellenőrzendő kézbe vettük a Váradi Regestrum mindkét nyomtatott kiadását 8 és a Haan Lajos által hivatkozott 1217. évben az „Őszöd" szót olvashattuk minden helymeghatározó jelző nélkül. 9 Véleményünk szerint- a lehetőséget elismerve ugyan - ebben az esetben nem áll fenn a bizonyítottság ténye annak fényében, hogy több közel azonos hangalakú magyar település volt (Ecsed, Ecséd, Ecseg, Ecser, Őszöd), amelyeknek az írásban torzított közlése félrevezető lehet. Ugyanilyen meggondolás vezetett bennünket, amikor mellőztük a további két - egy 1291-ben és egy másik 1377. február 12-én kelt - oklevél besorolását. 10 Nem találtunk semmilyen bizonyítékot arra, hogy Öcsöd korábbi neve Keserű vagy Váncsod, netán Kosároldal lett volna. Véleményünk szerint feltehetően igaza van annak hagyománynak, amely szerint a községben tengelyként szereplő Kossuth út keleti oldalán a Biharváncsodról visszatérők telepedtek meg, míg a nyugati oldalon az Érkeserüből visszajövök lakóhelye lett. Ezeket a belterületi részeket a mai napig így nevezik a község lakói. Bábocka nevének az első említésével egy 1432. július 9-én kelt oklevélben találkoztunk, bővebb tájékoztató és adatok nélkül szerepelt ott. 12 Ettől kezdve kellő gyakorisággal értesültünk a létezéséről. Bebizonyosodott az is, hogy a tizenötéves háború kezdetéig - azaz 1592-ig - lakott település volt, amely a harcok idején teljesen és végleg elnéptelenedett. „Kies tája" azonban mindig nagy vonzerőt gyakorolt a földbirtokosokra. Öcsödhöz hasonlóan Bábocka esetében is előfordult az az eset, hogy nem tudtunk elfogadni egy hitelesen át nem gondolt állítást. Nem tartjuk hitelesnek Szabó Ferenc azon közlését, amely szerint Bábocka szerepel a dömösi prépostság 1138. szeptember 3-án kelt oklevelében. 13 Ennek megítélésére kézbe vettük az oklevél 1329-ben készült két másolatát 14 , továbbá ennek két, nyomtatásban megjelent változatát 3 . Mindenütt ez olvasható: „villa Babusa", 7 HAAN 1870. - I. köt. 246-251. p. 8 KANDRA 1898. 149-150. p.; KARÁCSONYI-BOROVSZKY 1903. -Nr. 210, 230. 9 Ilyesféle helymeghatározást hiányolunk: „Őszöd a Körös mellett", vagy „Őszöd Békés vármegyében". 10 Az egyik oklevél - amely 1291 -ben kelt - „Eched", a másik - amely 1377. február 12-én kelt „Echud" névalakban, de földrajzi tájoló szó nélkül említi a települést. így nem lehet eldönteni, hogy valójában itt Ecsedről, Ecsédről, Ecsegről, Ecserről, netán Őszödről van-e szó. 11 Ezt először Pesty Frigyes állította a Bognár András által közzétette „Pesty Frigyes kéziratos helynévtára. II. köt. Külső-Szolnok, Kecskemét-Szolnok 1979" című müvének a 75. oldalán. Innen átvette Szabó Ferenc is az „Öcsöd története dokumentumokban. 1715-1960, Szolnok, 1987" című kötete 11. oldalán. 12 Ennek ellenére az oklevél szövegkörnyezete egyértelművé tette, hogy a Békés vármegyei Bábockáról volt szó. 13 SZABÓ 1987.-13. p. 14 Az egyik másolat forráshelye: OL . DL. 238.281., a másiké pedig OL. DL. 273.140. 15 FEJÉR 1829. - 94-109. p. és KNAUZ 1874. 88-97. p. 6
