Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)

Bevezetés

Bevezetés Az Öcsöd történetét tárgyaló forráskiadványok megjelentetése már korábban megkezdődött. Időrendi sorrendben először dr. Vass Előd jelentkezett egy ötdarabos iratválogatással - még 1977-ben-az 1575-1700. évi időből.

1 Ezt követően ugyancsak Vass Előd közölt egy tizenkét iratból álló sorozatot 1980-ban , amelynek az alapján a XVII. századi öcsödi közállapotokat igyekezett bemutatni. Mindkét kiadványt terjedelmében felülmúlta dr. Szabó Ferencnek 1987-ben megjelent kötete, amelyben a közreadó az 1715-1960-as időszakból hetvenkilenc irat segítségével bővítette az Öcsöd történetével kapcsolatos ismereteinket.

3 A jelen oklevél- és iratválogatás - a szerzőelődök eredményeire is támaszkodva azt vállalta fel, hogy a kezdetektől 1740-ig egy kötetbe gyűjti az Öcsöd történetét tárgyaló összes eddig ismert forrást, teljes szöveggel és magyarra fordítva. Miután azonban a mai Öcsöd közigazgatási területén a középkorban több önálló közigazgatással rendelkező település volt - amelyek ma Öcsöd szerves részei kézenfekvőnek látszott ezeknek a történetét tárgyaló forrásokat is bekötni a csokorba. Ezen elgondolás alapján kerültek Bábocka, Fehéregyháza, Tatárszállás, valamint Veresegyháza írásos történeti forrásai is a kötetbe. A gyűjtésünk harmadik körébe azok az oklevelek és iratok kerültek, amelyek az Öcsöd legszorosabb vonzáskörzetébe tartozó település - nevezetesen Mesterszállás - középkori történetéből merítik a mondanivalójukat. Káka puszta néhány iratát pedig azért soroltuk be, mert a XVIII. század elején az öcsödiek tartós haszonbérlete volt. A kutatás eredményessége megfelelőnek mondható. Fő erőssége, hogy gyarapította az eddig ismert források számát, de az időben nem arányosan. Főképpen a koraközépkori időszakból továbbra sincs elégséges forrásunk. A középkori településrend tagjaira lebontva így részletezhető ez a sommás megállapítás. Az Öcsöd koraközépkori és középkori - vagyis az 1526 előtti - története továbbra is homályban maradt, mert az első írásos említésre csak 1557-ben találunk adatot.

6 Ennek ellenére hisszük azt, hogy Öcsöd már jóval korábban is létezett, amit számos körülmény sugalmaz. Ezt követően szaporodnak az információink, de igazi áttörésre csak 1612-től kerül sor, amikor a Rhédey-család újból meg tudta erősíteni Öcsödön az 1580-ban megszerzett birtokjogát. írásos források tekintetében 1686 és 1715 között újabb - mintegy harminc éves - hézag mutatkozik. Az 1715 utáni iratokból azonban tudjuk, hogy az öcsödiek 1686-ban elmenekültek a lakóhelyeikről és a Hajdúságban, 1 VASS 1977. -362-371. p. 2 VASS 1980.-172-192. p. 3 SZABÓ 1987. 4 Veresegyháza volt területének csak egy része - majdnem fele - tartozik jelenleg is Öcsödhöz. 5 Káka puszta sohasem volt szomszédja Öcsödnek. Jelenleg Szarvas közigazgatási területének a része, a város határának déli részén. 6 Lásd a 16. számú iratot. 5