Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)
84. Csík Péter kamarai jegyző nyomozati jegyzőkönyve az Öcsöd és Gyalu közötti határvonal futásáról (1725. március 6.)
juhaiknak elletését. Másodszor maguk hatalmával általhajtották, ugyanitt Bárcsak Bálint. Az öcsödi lakosok nem engedvén, visszaverték. A második [kérdésre]: Nem tudja [az] gyalui határt és soha nem is hallotta innend az Körösön lenni. Sőt, ha [az] gyalui határ innend az Körös vízen jött volna, soha nem engedték volna az Körös-parton lévő szántást az öcsödieknek, de mind saját határjukat az Körösön innend bírták minden háborgatás nélkül. A harmadik és negyedik [kérdésre] semmi [választ] nem tud. [Az] második tanú Jósa István a Csongrád vérmegyében lévő Szentes lakosa, kb. 65 éves, az előzetesen letett eskü után vallja az első [kérdésre]: úgy vallott, mint a megelőző első tanú. A második [kérdésre]: Tudja bizonyosan, mivel itten nevelkedett Öcsödön - sőt még az atyjától is hallotta - hogy [az] gyalui határt a Körös vize hasítja el [az] öcsödi határtól. És még halászott is az Körösön. Az öcsödi lakosoknak senki nem tiltotta. A harmadik és negyedik [kérdésre]: semmi [válasz] nincs. A harmadik tanú : Kecse [Keche] Mihály a Heves vármegyében Tiszakürtön lakos, kb. 56 éves, a nagyméltóságú és nemes Sthössel [Stesl] Kristóf alávetettje az előzetesen letette eskü után vallja az első [kérdésre]: Tudja bizonyosan az tanú [Fatens] s még az öregapjától is hallotta - mivel mindétig öcsödi lakos volt - hogy az öcsödi határ egész a Körös partig tartott. Régente is az öcsödi marháknak szabad volt az Körösre járni. Sőt akkori Szü Basák 5 még az török időben is - amelyek laktanak egyik Csongrádon, másik Szarvason - azkik járták a pusztáknak határjait és ha öcsödi határ nem lett volna az marhájokat azon földről elhajtották volna. De még magok az törökök is öcsödi határnak ítélték és tartották egész az Körösig. A másik [kérdésre]: Mint az előző második tanú soraiban. A harmadik [kérdésre]: Két esztendőtől fogva tudja [az] öcsödieket az Körös vizén innend Jantó Jánostól háborgatni. A negyedik [kérdésre]: Egyebet nem tud a tanú [az] falu kárának lenni, hanem hogy az maguk földjét szabadosan [az] megnevezett Jantó János nem engedi élni. A hetedik tanú Török Lukács a Heves vármegyében lévő Túr mezőváros lakója, jogtudó és városi tanácsos, kb. 80 éves az első [kérdésre] és [második] kérdésre úgy vallott, mint az első tanú. A harmadik [kérdésre]: Hallotta némely öcsödi embertől, hogy Jantó János innend az öcsödi határban, innend a Körös vizén [az] lekaszált gazokat hatalmasul megégette, marhájokat elhajtotta az említett öcsödieknek. Amely előbb - a tanúknak és a nyomozóknak a neveivel - tett részletes kifejtésével tett vallomásai és tanúsításai tekintetében, a fentjelzett királyi táblabíróság jegyzőjének [Csík Péternek] a királyi törvényszékünk helyettes és a tanácsosai jelenléte részére tett hűséges jelentéstételéről szóló jelenlegi beszámoló és bizonyságlevelünket - a törvényszéki és hiteles pecsétünk alatt - a szóban forgó panaszos [Harruckern György] jövőbeli biztosítékának a garantálására kiadni rendeltük és hagytuk a közönséges igazságtól meggyőzve. 4 Tiszakürt és Tiszasas harmadrendű célpontja volt a menekülő öcsödieknek. 5 A „szü basa" egy török tisztség elnevezése volt, amelynek a legjobb magyar jelentését „területfelügyelő"-nek vagy „területi rendfenntartó"-nak tudjuk forditani. A szandzsákon belül egy kijelölt kisebb körzeten belül a civil jogrendért felelt. 6 A negyedik, az ötödik és a hatodik tanú jelentéktelen vallomását hagytuk ki. 7 Mezőtúrra is menekültek öcsödiek 1686-ban. 8 Itt a Szentesen 1725. február 5-én megkérdezett nyolcadik (utolsó) tanú jelentéktelen - alig két soros - vallomása maradt ki. 204
