Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)

83. Békés vármegye főszolgabírójának és esküdtjének a bizonyságlevele Jantó János Öcsödön és Bábockán végrehajtott hatalmaskodása nyomozásáról (1725. február 28.)

83. Békés vármegye főszolgabírójának és esküdtjének a bizonyságlevele Jantó János Öcsödön és Bábockán végrehajtott hatalmaskodása nyomozásáról 1725. február 28. „Alulírottak - Békés vánnegye főszolgabírója és az esküdtje - adjuk emlékezetül a jelenlegi [levéllel], hogy mi a szóban forgó tekintetes Békés vármegye törvényszéki utasítása birtokában és a nagyméltóságú Harruckern György úr jószágigazgatója és meghatalmazottja ezidáig eszközölt állhatatos kérésére - a már említett tekintetes Békés vármegyében fekvő és lévő Öcsöd [Eöcsöd] falubirtokban, az ezen [levél] rendjében olvasható napon és évben, a nekünk megadott és itt alul beillesztett kérdőpontok szerint- a jelenlegi nyomozást megtartottuk. Kérdőpontok [De eo Utrum] Először [Primo]: Tudja, látta, avagy hallotta-e a tanú, hogy minemű hatalmasságokat követett el Jantó János

1 uram őkegyelme [a] Körösön innen, mint az öcsödi, úgy eleitől fogvást öcsödi helységhez tartozandó Bábocka [Báboczka] nevű földben, melyek vannak nemes Békés vármegyében. Hányad magával, avagy kik által, mikor, mely időtájban és hol történtének? Jelentse meg részletesen [circumstantialiter] a tanú! Másodszor [Secundo]: Tudja-e az tanú, hogy az elmúlt 1724-dik évben, micsoda időtájban - a Körösön innen, Öcsöd felől - mennyire, hányadmagával és kikkel. A fentemlített Jantó János uram őkegyelme mint maga hatalmával a megnevezett területekben [Territóriumokban] hány s minémü határjegyzéseket hányt melyekkel bizonyos darab földet elfoglalni kíván ? Harmadszor [Tertio]: Vallja meg azt is a tanú, amikor hányadmagával azon területekről öcsödi gazdáknak teheneit elhajtotta s hányat közülük magánál tartott és a többi iránt mit fizettek [az] megírt Jantó János uramnak [?]

3 1 Jantó János 1702-ben is birtokos volt Kungyalun, de bírta Tiszaigar harmadrészét is. 1722-ben költözött Tállya városából (Zemplén vármegye) Kungyalura. Kungyalu birtokát 1722. október 18-án szerezte meg úgy, hogy Berzékén (Borsod vármegye) kiváltotta a zálogból Kovács Gergelytől és Istvántól. 2 Ezek valójában határt jelző fóldhányások [metae] voltak, amelyek rendeltetésüknél fogva lehettek: egy-, kettes- és hármas határhalmok. 199