Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)
81. VI. Károly német-római császár és magyar király parancsa a váradi káptalanhoz többek között Öcsöd falu és Veresegyháza puszta beiktatására Harruckern János György részére (1723. május 3.)
Hasonlóképpen Székudvar falut Becsér, Görhe, Szentkirály, Szentmárton, Tamás, Pél és Elek pusztákkal Zaránd vármegyében, valamint az összes és teljes királyi jogunkat 2 ha ilyeneket a számba vett kincstári javakban és még mást, amelyet akármiképpen bírnánk vagy ugyanazokban bármely okból - megtámadás, per, végzés vagy törvénykezés következtében - megilletnék felségünket. Együtt az összes tartozékukkal, jövedelmükkel, törvényszékeikkel, hasznaikicai, kastélyaikkal, udvartelkeikkel, majorságaikkal, kocsmáikkal, mészárszékeikkel, pusztáikkal, kertjeikkel, gyümölcsöseikkel, jobbágy- és zsellértelkeikkel - úgy az élő, mint az elhagyott telkeikkel - továbbá a művelt és műveletlen szántóikkal, rétjeikkel, kaszálóikkal, göblyös legelőikkel, mezőikkel, erdőikkel, cserjéseikkel, ligeteikkel, hegyeikkel, dombjaikkal, völgyeikkel, szőlőikkel, szőlőhegyeikkel és a hegy vámokkal, a folyóvizekkel, a hajósátkelő-helyeikkel, a hídjaikkal és a gázlóikkal, a hídjaik és gázlóik vámházaival - amelyek a Tiszához vannak telepítve Szentes mezőváros mellett - mindazonáltal a királyi sónk, aranyunk, ezüstünk, rezünk, vasunk 3 , továbbá bármely más dolog és haszonbér- a császári és királyi udvart megilletők kivételével a halastavaikkal, a halászóhelyeikkel, a vizek rekeszeivel, a mocsaraikkal, a szigetekkel, a malmaikkal és a malomhelyeikkel. Nemkülönben az ugyanazok kastélyaihoz, udvarházaihoz, mezővárosaihoz, falvaihoz, majorságaikhoz, pusztáikhoz, a jobbágy- és zsellértelkeikhez a jog szerint és jelenleg is, valamint régtől fogva kapcsolt és rendelt bármilyen hasznokkal, tartozékokkal, valamint előjogokkal, az Isten egyházainak teljes és minden kegyúri jogával [cum pleno et omni Patronatus Ecclesiarum Dei], továbbá a pallosjoggal [Glady Jure]. A fent megnevezett Harruckerni János György, a mindkét ágon való valamennyi örökösének és maradékainak örökjogon [Jure perennali], és visszavonhatatlanul, ugyanazok várományos örököseinek és hasonlóképpen az utódaiknak - a királyi korszakunk egésze [idejére], ugyanannak - mint első szerzeménynek - a szabad rendel : kezesével, ezenfelül a megtámadok ellenében a királyi kincstár kezességével [...] 3 mások jogainak a sérelme nélkül adtuk, ajándékoztuk és juttattuk. És akarjuk ugyanezt a Harruckerni János Györgyöt az előbb felsorolt Békés, Zaránd és Csongrád vármegyékben lévő, valamint a szegedi jószágigazgatóság alatti [falvak, valamint puszták], továbbá a királyi jogunk birtokjogába bevezettetni a királyi emberünk és a káptalani emberünk által, valamint ugyanazokat a birtokokat ugyanazok által neki beiktattatni, az ország törvényeinek a betartásával. Ezért ezen levelünk rendén meghagyjuk és parancsoljuk nektek [a váradi egyház káptalanjának], miszerint küldjetek embert a közhitelű bizonyságtokként, akinek a jelenlétében a híveink: a nemzetes és nemes Bezerédy József vagy Török Imre vagy Galgóczy Ádám, akár Bacskó Károly, netán Nedeczky a másik Károly, akár Mérey 2 A földesurak birtokain a királyok jogát (jussát) képezték a következő hasznok: a harmincad-, a só-, a kocsmáitatás-, a húsmérés-, a malom-, a vám- és rév-jövedelme, a vásártartási illeték, valamint az egyházi tized bérleti joga. Ezeket azonban - mint jelenleg - át is lehetett engedni a földesúrnak. 3 A só, az arany, az ezüst, a réz és a vas királyi monopólium volt, ha valamely birtokon ezek valamelyikét találták, úgy az a föld a királyé lett. A károsultnak pedig a király egy másik birtokot adományozott. 4 Az első szerzeményre vonatkozó szabadrendelkezés azt jelentette, hogy a tulajdonos a tulajdonjoggal szabadon rendelkezett. Pl. eladhatta, elcserélhette, átválthatta stb. 5 Tizenegy iratsort hagytunk ki rövidítés céljából. 196
