Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)

47. Az öcsödi bíró, valamint az esküdtek vallatási jegyzőkönyve Nagy István volt öcsödi jobbágy Debrecenbe való szökése körülményeinek a tisztázásáról

47. Az öcsödi bíró, valamint az esküdtek vallatási jegyzőkönyve Nagy István volt öcsödi jobbágy Debrecenbe való szökése körülményeinek a tisztázásáról 1642. május 8. „Tanúvallomások a Debrecenbe lakozó Nagy István ellen. Az első tanú

: Szűcs [Szücz] Mihály 88 esztendős ember hiti után így válla, hogy mi megültük Öcsödöt [Oczödöt] az öregúr hitére

1 ilyenformán, hogyha ki-ki akar menni tegyék le az adót és ez mehet. Azki pedig benn akar [maradni] lakni tehát adózzon. És hasonlóképpen az Nagy István atyja is adófizető volt mint jobbágy, míg az úr földjén lakott. Elmenése azmint lett ezt tudom mondani: hogy egy legénnyel megháborodván, találta egy darab karóval megütni és az legény meghalván, az sok fizetést elunta az törököknek". És úgy ment Debrecenbe Nagy István. De az atyja három esztendeje múlt ment azután fel Debrecenbe. Ez legényt penig azkit Nagy István agyonütött, tehát szíven [züwen] találta és meg is [ ] lőtte. Mert minden háborúságnak ő volt az oka. Második tanú Szabó Gergely 60 esztendős ember lévén, hiti után ugyanazont vall az lakása és elmenése felől. Harmadik tanú Kecse [Kecze] János 70 esztendős ember lévén, hite után ugyanazt vall, hogy az Nagy István atyja szintén úgy adózott mint egy jobbágy, míg az úr földjén lakott. Az elmenés felől is azt vallja, mint Szűcs Mihály. Negyedik tanú Napfény Miklós 70 esztendős ember hiti után így válla, hogy mikor mi az úr levelére megültük Öcsödöt,

4 akkor olyan állapottal ültük meg, hogy míg az földön laknak, az úrnak adót adnak, azki pedig megunva a lakást tehát annak szaba1 Rhédey III. Jánosról van szó, aki 1598-1653 között élt, a feleségét Kornis Margitnak hívták. Volt az erdélyi fejedelem komornyikja, az erdélyi fejedelem tanácsosa, és udvarhelyszéki bíró. 2 Az iszlám vallásjog (seriat) és a szultáni törvény (kánuri) szerint, ha egy falu határában vérontás történt és az nem mohamedánnak volt felróható, akkor „vérdíjat és tizedet" kellett fizetni. Az összeget a seriat határozta meg és a pénzügyi tisztviselő (emin) vételezte be. 3 Vagyis 1639-ben. 4 A megülés 1612 és 1624 között történhetett. Ugyanis az 1612. július 1-én kelt adománylevélben az áll, hogy Öcsöd néptelen. Ezen iratból pedig az derül ki, hogy Nagy István 1624-ben a már lakott Öcsödről távozott Debrecenbe. 115